Ez hosszú idő után áttörést jelenthet a gyógyításban, mivel utoljára majdnem harminc éve sikerült új, a klinikai gyakorlatban is használható antibiotikumot fejleszteni – tudósított a BBC hírportálja a Nature tudományos lapban megjelent tanulmányról.
Az antibiotikumok fejlesztésének csúcsidőszaka az 1950-es és 1960-as évekre esett, ám 1987 óta egyetlen új találmány sem került át az orvosi praxisba.
Azóta a mikrobák hihetetlenül ellenállókká váltak. A tuberkulózis úgynevezett kiterjedten rezisztens változata szinte minden antibiotikumnak ellenáll. A bostoni Northeastern Egyetem kutatói csaknem minden antibiotikum közös forrásához, a talajhoz tértek vissza, amelyben nyüzsögnek a mikrobák, ám csupán egy százalékuk tenyészthető laboratóriumban.
A kutatócsoport „föld alatti szállodát” teremtett a baktériumoknak. Egyenként „szállásolták el őket a szobákban”, majd az egészet a föld alá temették az egyik kutató kertjében, hogy a talaj különleges vegyi anyagai bejuthassanak oda, de a baktériumok a helyükön maradjanak és így tanulmányozni lehessen őket. A mikrobák által előállított vegyi anyagokat ezután kiásták, hogy megvizsgálják antibiotikus tulajdonságaikat.
„Eddig 25 új antibiotikumot fedeztünk fel ezzel a módszerrel, közülük a legfrissebb és egyben a legígéretesebb a teixobactin” – mondta Kim Lewis, a kutatócsoport vezetője. A teixobactinnal végzett kísérletek kimutatták, hogy az anyag baktériumölő hatású, az emlősök szöveteit azonban nem mérgezi. Egérkísérletekből kiderült, a meticillinrezisztens szuperbaktérium, a húsevő Staphylococcus aureus (MRSA) halálos mennyiségét is el tudja pusztítani.
Az új szer olyan zsírokat támad meg, amelyek nélkülözhetetlenek a baktériumsejt falának felépítéséhez, és a tudósok szerint nehéz lenne rezisztenciát kialakítani ellene. „Nem láttunk még ilyet, sok különböző, egymástól független trükkel minimalizálja az ellenállás kialakulásának esélyét” – mondta Lewis. A teixobactin emberi részvétellel végzett klinikai próbái még hátravannak, ezeket két éven belül tervezik.
