Húsz perc, és már Magyarországon is élesen láthat

Megijedtem, amikor elhomályosult a kép – mondta Karcagi Dalma hét hónappal azután, hogy megoperálták.

„Most már nem kell attól tartanom, hogy tánc közben kifordulna a kontaktlencse a szememből, nagyon hálás vagyok, hogy újra élesen látok” – mondta Karcagi Dalma profi táncos a Saint James Szemészeti Központban rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón hét hónappal azután, hogy lézeres műtétet hajtottak végre a szemén a klinikán. A beavatkozásnak hála, szemüveg nélkül is tökéletesen lát, sőt mint mondta, talán jobban is, mint valaha. Az operációt követően elmondása szerint mindössze egy nehezebb éjszakája volt, amikor nagyon érzékeny volt a fényre a szeme, de különösebb fájdalmat ekkor sem élt át. A sajtótájékoztatón az eredeti tervek szerint az újságírók végigtekinthettek volna egy szemműtétet, amelyet a világ leggyorsabb lézer egységével végeztek volna. A műtét sajnos meghiúsult, mert a páciens pupillája túlságosan kitágult – ami nagyon ritka reakciónak számít –, a műtétet végző orvos szerint ennek oka valószínűleg az érzéstelenítő cseppben keresendő.

Annak ellenére, hogy már hazánkban is több tízezer sikeres beavatkozást végeztek, még mindig sokan tartanak a lézeres operációtól. Aki úgy dönt, hogy leküzdi a félelmeit, és ezt a módját választja az éleslátásnak, mindössze egy húszperces beavatkozásra kell hogy számítson. A műtétet minden esetben fájdalommentes, alapos alkalmassági vizsgálat előzi meg – emelte ki dr. Szabados Edit, a Saint James Szemészeti Központ főorvosa. Ezen a vizsgálaton egyebek között felmérik a szemgolyó, a szaruhártya, valamint a szemlencse állapotát, illetve megvizsgálják, hogy vannak-e olyan okok, amelyek miatt a műtét az adott páciensnél nem végezhető el.

A 19. század végén kezdtek a szemorvosok azzal foglalkozni, hogy milyen megoldásokkal érhetnék el a szemüveg nélküli éles látást pácienseiknél. Kezdetben olyan beavatkozásokkal próbálkoztak, amelynek során a szaruhártyát ellapították, miután szélein sugárirányban bemetszéseket hoztak létre, így csökkentve a törőerejét. Ezzel a módszerrel viszonylag jó eredményeket értek el. Ekkoriban azonban nagyon sok volt még a műtét utáni szövődmény. Jóval később, 1988-ban végezték az első prk-kezelést, de még csak vak szemen. Egy évvel később Amerikában már látó szemet is operáltak ezzel a technológiával.

Magyarországon Nagy Zoltán Zsolt professzor vezette be a felszíni lézerkezelést 1992-ben. Nagy jött rá elsőként a világon arra, hogy az uv-b-sugárzás a sebgyógyulási reakciót – amely hat hónapig zajlik – gerjeszti. A professzor nem értette, hogy műtét után fiatal, egészséges lányok miért panaszkodnak szaruhártyahomályra. Később rájött, hogy ennek oka a szolárium, majd ezt nyúlkísérletekkel is igazolta. Nagy Zoltán Zsolt után tudjuk, hogy az uv-b-sugárzást kerülni kell egy ilyen műtét után, lehetőleg hat hónapig javallott napszemüveget hordani.

Kizáró ok lehet egyebek között egy korábbi herpeszes szaruhártya-gyulladás következtében hegesen gyógyult szem, illetve azok a degeneratív betegségek, amelyek a szaruhártya állapotát rontják, s a beavatkozás nem végezhető el a szaruhártya kóros elvékonyodása esetén sem. A műtét ellenjavalt továbbá szürke- és zöldhályog, autoimmun betegségek, valamint túl alacsony dioptria és cukorbetegség esetén is, illetve akkor, ha a páciensnek csak olvasószemüvegre van szüksége.

Magyarországon kétfajta lézeres szemműtétet végeznek, az egyik az úgynevezett felszíni, a másik pedig a lebenyes lézerkezelés. A felszíni lézerkezelés (prk) során a szaruhártya legfelső rétegét fedő egyrétegű hámréteget ledörzsölik, majd a hámréteg alatti legfelső rétegben avatkoznak be a lézerrel – magyarázta dr. Szabados. Mint mondta, ebből a legfelső rétegből a lézer meghatározott vastagságú réteget párologtat el, amelynek következtében a szaruhártya pont annyit vékonyodik, amennyi szükséges az éles látáshoz. A műtétet követően kontaktlencsét helyeznek a szemre, amíg a hámréteg begyógyul, ez általában három-négy nap. A teljes regenerálódáshoz egy, akár két hét is kell, és egy kicsit az agynak is meg kell tanulnia azt a látott képet, amelyet a kezelést követően kap, és amely adott esetben a szemüveggel látott százszázalékosnál is jobb lehet. Dalma, akin már elvégezték a beavatkozást, azt mondta, hogy a műtét előtt nem hitte el, hogy a végeredmény akár százötven százalékos is lehet, pedig valóban ezt tapasztalta, ráadásul a szeme is később fárad el, mint korábban a kontaktlencsében.

A másik típusú szemműtét, az úgynevezett lebenyes lézerkezelés során két lézerkészüléket használnak, amelyek segítségével a szaruhártya felső rétegében lebenyt metszenek, azt felhajtják, és a lebeny alatt végzik el a műtétet. A lebenyt visszahajtva azonnal kialakul a legszabályosabb szaruhártyaréteg – mondta a főorvos.

A lézeres műtét egyébként a 18–65 éves pácienseken alkalmazható. Mint Szabados Edit emíltette, arra törekszenek, hogy a beavatkozás után elégedetten távozzanak a páciensek, ezért nem végzik például el az operációt 65 év felett, amikor a pácienseknek már olvasószemüvegre van szükségük. A műtéttel ugyanis a távolra látást tudják megszüntetni, az olvasószemüvegességet nem. A beavatkozás – amennyiben ideális életkorban és esetben végzik el – tartós eredményt ad, nem kell később ismételni.

Karcagi Dalma nagyon elégedett a végeredménnyel, de felhívta a lézeres szemműtétre készülők figyelmét arra, hogy a felső hámréteg tíz másodpercig tartó eltávolításának pillanata bár nem fájdalmas, ijesztő, mert hirtelen – eddig nem tapasztalt módon – elhomályosodik a látott kép.