Az időjárási jelenség egyes területeken súlyosbítja az aszályt, míg máshol növeli az áradások bekövetkezésének esélyét – írja a BBC. A legsúlyosabb következmények – elsősorban az élelmiszerhiány miatt – Afrikában következhetnek be, ennek tetőzése februárban várható. Ugyanakkor más régiók – például a karib térség, valamint Közép- és Dél-Amerika – is súlyos hatásokkal számolhatnak a következő hat hónapban.
Az El Nino – mely képes emelni a globális hőmérséklet szintjét és összezavarhatja az időjárási mintázatokat – hozzájárult ahhoz, hogy 2015 a világ legmelegebb éveként kerüljön be a rekordok könyvébe.
Egyes megállapítások szerint ez máris az eddigi legerősebb feljegyzett El Nino, attól függően, pontosan hogyan mérjük – mondta Nick Klingaman, a Readingi Egyetem munkatársa.
Sok trópusi országban a csapadék mennyiségének jelentős, 20-30 százalékos csökkenését tapasztaljuk. Indonéziát szárazság sújtotta, az indiai monszun pedig mintegy 15 százalékkal enyhébb volt a normálisnál – magyarázta, hozzátéve: Brazíliában és Ausztráliában is hasonló intenzitáscsökkenést jeleztek előre.
Mivel mind az aszályok, mind pedig az árvizek folytatódnak, a lehetséges hatások aggasztják a segélyszervezeteket. Úgy vélik, Afrika-szerte 31 millió embernek kell élelmiszer-bizonytalansággal szembenéznie, ami jelentős növekedést jelent az előző évhez képest. Körülbelül egyharmaduk Etiópiában él, ahol előreláthatólag 10,2 millió embernek lesz szüksége humanitárius segítségre 2016-ban.
Az El Nino (spanyolul: a kisded) ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség, a keleti Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése, amely a trópusi tengeráramlatokkal és szelekkel áll összefüggésben. Amikor 2-7 évente felbukkan, eltérő intenzitással ugyan, de az egész bolygón megváltoznak a hőmérsékleti és csapadékviszonyok. Általában október és január között éri el maximális erejét, a jelenség okozta szélsőséges időjárás még gyakran kitart az első negyedévben, mielőtt lecsendesedik.
Elsőként halászok figyelték meg az 1600-as években Dél-Amerikában, a Csendes-óceán vizének szokatlanul meleg hőmérséklete alapján. Az 1997–98-as, 2,3-as fokozatú El Nino becslések szerint 23 ezer ember halálát okozta és 54 milliárd dollár kárt csinált. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) szerint idén az utóbbi 65 év három legerősebb El Nino jelenségének egyikével kell számolni.
