Az már régóta ismert, hogy a Stonhenge belső patkóját formázó granulitok a Salisbury-síkságtól 140 mérföldre fekvő pembrokeshire-i preseli dombok mellől valók. Anglia legemblematikusabb körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építménye Wiltshire-ben, Salisburytől mintegy 13 kilométerre északra található.
A kutatók most azonban meglepő információval álltak elő: feltételezésük szerint a Stonhenge kövei már korábban egy Walesben emelt építmény alapjaiul szolgáltak. A szakértők úgy fogalmaztak, hogy a megalit építményegyüttes használt (second hand) kövekből épülhetett fel – adta hírül a The Guardian.
A régészek olyan bemélyedések sorozatát fedezték fel a walesi Carn Goedog és a Craig Rhos-y-felin sziklaszirtjeiben, amelyek a Stonhenge granulitjaival megegyező méretűek és formájúak. Emellett találtak olyan köveket, amelyeket az őskori építők termeltek ki majd hátrahagytak, valamint rábukkantak arra az úgynevezett rakodóhelyre is, ahonnan a hatalmas köveket elhurcolhatták.
Radiokarbon vizsgálatnak vetették alá azt a faszenet és az elszenesedett mogyoróhéj maradványokat, amelyeket a kőfejtő munkások tűzrakásánál találtak, hogy kiderítsék a kövek eredetét, származási idejét.
A kutatók azt valószínűsítik, hogy a köveket a kőbányák környékén helyi monumentális építményekhez használták fel, majd ezeket lebontották és elvitték Wiltshire-be, arra a helyre, ahol a Stonehenge jelenleg áll. Az időpont bizonysága azt sugallja, hogy a Stonehenge idősebb, mint gondolták.
A granulitok Walesből a Stonehengehez való szállítása az egyik legjelentősebb vívmánya a neolitikus társadalmaknak. A régészek becslése szerint az egyenként mintegy két tonnát nyomó 80 monolitot egy sínszerű fagerendákon vontatták egyik helyről a másikra.
