A szonda Rosina nevű műszere a gázokat már májusban észlelte, amikor öt kilométerre megközelítette az üstököst. Kathrin Altwegg, a Berni Egyetem kutatója elmondta, már márciusban találtak kriptonra utaló jeleket, amikor a Rosetta a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felszínétől tizenkét kilométer távolságra haladt el. Altwegg a felfedezést a brit tudományos akadémia ülésén mutatta be kedden Londonban.
„Az üstökös nemesgázai szublimáció révén nagyon gyorsan elillannak. Észlelésük ezért nem egyszerű, így elég közel kellett kerülnünk, hogy azonnal érzékeljük a gázokat, amint kilépnek az üstökös magjából” – fogalmazott a szakértő.
A már korábban felfedezett és ezen gázok izotópjainak ismerete nagy segítség az üstökös alkotóelemei eredetének megismerésében. A kutatók ebből következtethetnek arra, milyen fizikai és kémiai körülmények uralkodtak a keletkezéskor. „A nemesgázok felfedezése ezért a Rosetta-misszió egyik fő feladata” – mondta Altwegg. A Rosina 2014 októberében az argon nemesgáz jelenlétét észlelte.
A nemesgázok más elemekkel alig lépnek reakcióba, atomi állapotuk aránylag stabil. Ezért tudják viszonylag pontosan megmutatni a körülményeket egy fiatal csillag környezetében, ahol bolygók, üstökösök és aszteroidák keletkeznek – olvasható a szakértők közleményében.
A kutatók a Rosetta kutatásával és hasonló vizsgálatokkal a 4,6 milliárd éve keletkezett Naprendszer kezdeti időszakából igyekeznek új információkat szerezni. A Rosetta-misszió a tervek szerint szeptemberben ér véget, addig az eddiginél még közelebb kerül az üstököshöz – jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA) januárban. Végül a szonda le is száll a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösön.
