Magyar ötlet: közösségi takarító

Sok az innovatív, hazai fejlesztés a megosztáson alapuló gazdaság területén.

Itthon is egyre terjed a sharing economy, azaz a megosztáson alapuló gazdaság. Ismeretes, az Uber két év után múlt vasárnap felfüggesztette ugyan budapesti tevékenységét, de egyre több kisebb startup cég lát fantáziát az új trendben. A sharing economy lényege, hogy szakítva a hagyományos cégek működési gyakorlatával, kisvállalkozókat szerveznek közösségbe, akiknek a szolgáltatását online közvetítik a felhasználóknak.

Az egyik nemrég felbukkant ilyen magyar cég a Rendi, amely online közvetít takarítási szolgáltatást, egyelőre Budapesten, Szegeden, Győrben, és Debrecenben. A startup a közelmúltban komoly tőkét kapott, a Conor Seed Capital Kockázati Tőkealap közel ötvenmillió forintot fektetett a cégbe. A havi több száz megbízást teljesítő Rendi idén ősszel megkezdi a nemzetközi terjeszkedést is.

– Azok a vállalkozások, amelyek az új modellt alkalmazzák, jelentősen megváltoztatják az üzleti környezetet, egyebek között Magyarországon is, ez az állítás az Uber fényében is helytálló. A személyfuvarozásra több irányból is nagyon szigorú szabályozás vonatkozik, amelyek megszabják a működési feltételeket. Azoknak a cégeknek a működése egyszerűbb, amelyek nem ilyen szigorú és túlszabályozott szolgáltatási ágban tevékenykednek – mondta lapunknak Csillik Timur, a Rendi Kft. ügyvezető igazgatója.

Szerinte a fogyasztóknak, az államnak és a szolgáltatásnyújtóknak is az a céljuk, hogy a verseny szabad legyen. Hozzátette, a verseny viszi előre a gazdaságot, gerjeszti és gyorsítja az innovációt. Ha ez túlszabályozás miatt nem érvényesül, akkor a felvetődő költségek miatt a végső vesztesek a fogyasztók. Kérdésünkre válaszolva elmondta, a cég követi a magyarországi jogszabályokat, szerinte működésével hozzájárul, hogy kifehérítsen egy korábban a szürkegazdaságban domináló szolgáltatási ágat. Hozzátette, minden egyes szolgáltatás után a takarítók, illetve a platform bevétele is az érvényes jogszabályoknak megfelelően adóköteles. Kiemelte, a takarítók nem a cég alkalmazottai, hanem alvállalkozók, így a szolgáltatás nyújtása utáni adózás a saját felelősségük. Ugyanakkor a velük szerződésben állóknak vállalkozói engedélyük van, adót fizetnek a jövedelmük után.

A befektetők a magyar Neatlyre is felfigyeltek. Ez a cég ruhatisztítást és -vasalást közvetít az interneten, egyelőre csak a fővárosban. A Prosperitás Tőkealaptól kapott közel ötvenmillió forinttal a startup ugyancsak a külföldi piacokra tart, a közeljövőben elindulnak Bécsben is. – A sharing economy cégek kiemelt átláthatóságot biztosítanak a vásárlók számára. Az egész megrendelési folyamat az elejétől a végéig hosszú hónapokra visszamenően ellenőrizhető. A bevételeket, a megrendeléseket a cégek IT-platformjai rögzítik, tehát az adófizetési kötelezettség könynyen megállapítható – mondta a cég ügyvezető igazgatója.

Király Máté szerint ezeknek a cégeknek a legnagyobb előnyük, hogy optimálisan osztják el az egyébként szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat, így társadalmi megtakarítás érhető el. Bár mint mondta félő, hogy az Uber sorsára juthat néhány cég, azért azt nem szabad elfelejteni, hogy a világ további másik 480 városában működik tovább. Hozzátette, nemcsak hatalmas tőke áll a sharing economy cégek mögött, de óriási felhasználói bázisuk van. Hangsúlyozta, a Neatly megfelel a magyar jogszabályoknak, szerződött alvállalkozókon keresztül végzi a szolgáltatásokat a megrendelőknek.

Friss sharing economy cég az EZ Expressz is, amely közösségi futárszolgáltatást kínál. A futárok Uber-sofőrökhöz hasonlóan saját autóval, kisvállalkozóként, online megrendelésre fuvaroznak. A cég jövőre már szintén a nemzetközi piacra lépne. Érdekes hazai kezdeményezés még a lapunkban már bemutatott Yummber, amellyel megoszthatjuk főztünket másokkal, vagy jelentkezhetünk egy ebédre, vacsorára olyannál, aki vendégül lát bennünket. A BeeRides platformjával pedig a repülőtéren leparkolt autónkat adhatjuk bérbe, arra az időre, amíg mi külföldön tartózkodunk.