A marsi élet utáni hajsza mellett egyre inkább az látszik, hogy a Naprendszer külső égövi bolygóinak holdjaira kezd fókuszálni a kutatás. Az eddigi adatok és mérések alapján összesen hét ilyen holdról tudják vagy sejtik, hogy nagy valószínűséggel víz található a felszín alatt. A Jupiter követői közül a Ganümédész mellett ilyen a Callisto és az Európa, utóbbi esetében talán a legrégebben feltételezik mindennek lehetőségét. A Szaturnusz holdjai közül az Enceladuson kívül ilyen jelenség nagy bizonyossággal a Titán és Mimas esetében is megfigyelhető. A Neptunusz Triton nevű holdján is sejtenek felszín alatti óceánt. Külön érdekesség, hogy a feltételezések szerint a hol bolygó, hol nem Plútó mélye is rejt folyékony vizet. A kutatóknak azért vált kiemelten fontossá a térség, mert a víz jelenléte magában hordozza a szerves élet kialakulásának lehetőségét, így ezen égitestek tanulmányozása igen érdekes eredményeket hozhat.
Várhatóan pont emiatt indul a térségbe 2022-ben az Európai Űrügynökség (ESA) jupiteri jeges holdakat felfedező szondája (JUICE). A tervek szerint az ember nélküli űrjármű nyolc évig kering majd a Jupiter körül, és a gázóriás mellett foglalkozik a holdjaival is. Így többször meglátogatja az Európát és a Callistót, illetve – az űrkutatás történetében először – leszáll egy jeges holdra, történetesen a Ganümédészre. A küldetés várhatóan úgy ér véget, hogy a járművet felrobbantják a Ganümédészen.
A jelenségre a filmkészítők is felfigyeltek, két éve Az Európa-rejtély (Europa Report) címmel debütált az a mozi, amelyben egy összeválogatott nemzetközi űrhajóscsapat épp az Európára utazott a lehetséges víz alatti élet felkutatása céljából. A filmben emellett a hosszú távú űrutazások emberre gyakorolt hatásai is kidomborodnak, hiszen az odaút legjobb esetben is minimum két évig tartana a jelenleg ismert és használt eszközökkel.
