Rosetta: amiben köröket vertek a magyarok a NASA-ra

Sokkal szerényebb pénzügyi és technikai körülmények között is sikeresek a magyar űrkutatók.

A 67P üstökös magját alkotó két kis komponens és maga a teljes üstökösmag is szabálytalan alakú, de a két magösszetevő jól közelíthető egy-egy ellipszoiddal, amelyek mérete a három fő tengely hosszával jellemezhető. Ezek szerint a nagyobbik magösszetevő egy 4,1 km × 3,2 km × 1,3 km-es ellipszoiddal közelíthető, a kisebbik összetevőt pedig egy 2,5 km × 2,5 km × 2,0 km-es közelítő alakkal lehet leírni.

A Philae-leszállóegység landolásánál azok a magyar űrkutatási szakemberek is részt vesznek, akik a leszállóegység fejlesztését is végigvitték. A leszállással kapcsolatos feladataikról egyebek között a következőket mondták el: „A kiválasztott leszállóhely eléréséhez a leszállóegységet az üstököstől 22,5 kilométer távolságban löki el magától az anyaűrhajó, a leszállás mintegy 7 órát vesz igénybe. Egy hétköznapi – bár ma már ritkán adódó – helyzet hasonlatával élve, a leszállás folyamata ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor egy ügető lóról egy távolban a saját tengelye körül forgó vad egy előre meghatározott testrészére kell egy nyílpuskával lőni, a nyílvesszővel egy enyhén ballisztikus pályát leírva.”

A Rosetta űrszonda által küldött adatok alapján a szakemberek mínusz 70 Celsius-fok körülire becsülik a 67/P Csurjumov–Geraszimenko üstökös felszínének hőmérsékletét, ami nem elég hideg ahhoz, hogy a felszín kizárólag jégből álljon, kell lennie egy sötét porkéregnek is.

Az üstökös felülete viszont nem a legkellemesebb hely a világon. Istálló- és záptojásszagra, valamint alkoholra emlékeztető bűz keveredik egyéb kellemetlen szagokkal a Csurjumov–Geraszimenko üstökösön – közölte a Berni Egyetem, amelynek Rosina nevű spektrométere augusztus óta elemzi az égitest gázokból és porszemekből álló csóvájában talált molekulákat az üstököst kísérő Rosetta európai űrszonda egyik mérőműszereként.

Egy apró nílusi sziget, Agilkia nevét kapta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösmag „fején” lévő felszín, ahol a tervek szerint landolni fog a Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae. A leszállóhely nevét nemzetközi pályázat során választották ki, amelyre 135 országból több mint 8000 javaslat érkezett. Ókori és modern nyelveken egyaránt születtek javaslatok, amelyek a legkülönfélébb témákat ölelték fel. A győztes koncepció összefüggésben van a Rosetta és a Philea óegyiptomi „eredetével”. Az űrszonda neve ugyanis az 1799-ben a Rosette (ma Rasid) nevű kikötővárosban feltárt feliratos gránitdarabra, a rosette-i kőre utal, és Philai szigetén, amelyről a leszállóegységet nevezték el, tálalható az az obeliszk, amelynek segítségével Champollion megfejtette a hieroglifákat, az ókori egyiptomiak szent írását.

A Rosetta űrszonda november 12-ei várhatóan a késő délutáni órákban történő landolását exkluzív tartalmak kíséretében élőben követheti az MNO stábjával.