Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Az új felfedezések szerint, amelyeket a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be, a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, nem pedig órák alatt, lassan ereszkednek.
„Nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen – mondta Aymeric Spiga, a párizsi Pierre Curie-egyetem kutatója, a bolygóatmoszféra dinamikájának szakértője. – A Marson állva nem vastag hótakarót, sokkal inkább egy jégréteget láthatnánk.”
A Mars légköre százszor ritkább, mint a Földé, de még mindig elég sűrű ahhoz, hogy változatos időjárása legyen, például felhők és szelek alakuljanak ki. A páratartalma azonban nagyon alacsony, sőt a Mars gyakorlatilag egy száraz sivatag, amelynek a felszínén semmilyen folyadék nincsen.
A marsi sarkvidékeken ellenben vízjég rejtőzik a homokréteg alatt. Ezt a NASA Phoenix nevű marsjárója fedezte fel, amely lapátjával behatolt a bolygó felszíne alá 2008-ban – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A robot a helyi időjárást elemezve a vízjégfelhők alatt csapadék jeleit észlelte. Néhány keringő műhold pedig az éjszakai időjárásról tett megfigyeléseket főként az északi sarkvidék felett. Mindkét megfigyelés meglepő volt a kutatók számára.
Spiga és kollégái egy új légköri modellt találtak ki a Mars időjárásának szimulálására, ehhez még finomabb adatokat vettek alapul. Úgy találták, az, hogy a vízjégfelhők lehűlnek a hideg marsi éjszaka során, labilissá teszi a felhők állapotát.
„Kimutattuk, hogy a felhők alatt a havas csapadékot nagyon heves, ereszkedő szelek szállítják” – mondta Spiga.
A marsi hóviharokat a kutató a Földön tapasztalható kis, lokalizált időjárási jelenségekhez, az úgynevezett mikrolégzuhatagokhoz (microburst) hasonlítja, amelyekben hideg, sűrű levegő süllyeszti le gyorsan a havat vagy az esőt a felhőből.
A légzuhatag vagy más néven lecsapó légtest olyan erős leáramlás, amely hirtelen pusztító szélvihart eredményez a talajfelszínen vagy annak közelében. Jellemzője, hogy mindössze néhány percig tart, de azalatt óránkénti több száz kilométeres szélsebesség is előfordulhat.
A Mars légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, 2-2 százalékban argonból és nitrogénből, emellett nyomokban oxigén, nitrogén-oxid, neon és kripton is előfordul benne.
