Úgy adják el nekünk az F–16-os vadászgépek jövőbeli Ukrajnába érkezését, mint valami halálos fegyvert, amely megfordítja a helyzetet az ukrán hadszíntéren.
Legyünk már egy kicsit komolyak! Zelenszkij elnök „történelminek” nevezte az amerikai döntést, hogy (már Európába exportált) F–16-osokat szállítanak le, és – mint mondta – „meggyőződése, hogy Oroszország elveszíti a háborút”. Nyilvánvalóan blöffről van szó, hogy fenntartsa a vérszegény és holtfáradt ukrán hadsereg harci morálját, amely naponta ezerötszáz katonát veszít, és felőrlődik az orosz védelmen, amely valóban áthatolhatatlan falat jelent az elmúlt három hónapban a katasztrofális ukrán ellentámadás számára.
Kijev elveszítette harmadik hadseregének csaknem teljes egészét és a NATO-tól kapott összes fegyverzetet. A jelenlegi eszkalációnak nincs más célja, mint hogy meghosszabbítsa a háborút az amerikai választásokig, fenntartva addig az ukrán győzelem mítoszát. Álmodozhatunk. Ám mindenekelőtt politikai döntésről van szó, az ukránbarát láng fenntartására Európában. Tizenegy ország vesz majd részt az ukrán pilóták F–16-osokra való kiképzésében. De semmi sem változtatja meg a történelem menetét. A NATO ugyanis már nem bőrpapucsos afgánokkal háborúzik, hanem az oroszokkal, akik a világ legjobb harci gépeivel, köztük a legutóbbi generációjú MiG-ekkel és Szuhojokkal rendelkeznek. Az ukrán pilóták kiképzése egyrészt hosszas feladat, másrészt a dolog logisztikai és technikai része teljes egészében hadviselő féllé teszi a NATO-t. Szükségtelen hozzátenni, hogy az oroszok nem ülnek majd karba tett kézzel ezzel a fenyegetéssel szemben.
Nemcsak az orosz pilótáknak lesz majd gondjuk az F–16-osokra, de rakéták is becsapódnak a teljes területen, ahol bevetik az ukrán eszközöket. Azaz természetesen Ukrajnában, de Lengyelországban és Romániában is, amennyiben a NATO öngyilkos módon felvállalja a hadviselő fél szerepét. Putyin elnök értésre adta, az orosz erők megvizsgálják annak lehetőségét, hogy elpusztítsák ezeket a gépeket, ha Ukrajnán kívül állomásoztatják azokat. – A nukleáris fegyverek hordozására képes F–16-osok Ukrajnában való felbukkanását Oroszország a nukleáris területen jelentkező fenyegetésnek tekinti – közölte Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője. A NATO már megint nitroglicerines tégellyel játszadozik.
Egyelőre mintegy hatvan dán és holland F–16-osról van szó. Norvégia következhet a sorban, mintegy ötven géppel. Úgy tudni, Franciaország pedig részt vesz a pilóták alapkiképzésében. Az ukrán vezérkar hozta meg azt a döntést, miszerint a tapasztalt pilótáikat megtartják a háborús missziók végrehajtására, és tapasztalatlan fiatalokat küldenek az F–16-osokra való kiképzésre. Ez ugyan talán nem a legjobb lehetőség a jól kiképzett orosz pilótákkal való szembeszállásra, de érthető, ha Kijev már nem rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal ahhoz, hogy harcedzett pilótákat küldjön több hónapra külföldre. Pilóták és szerelők egy kisebb csoportja máris Angliában tartózkodik, hogy az angoltudását tökéletesítse, mielőtt nekiveselkedik az elméleti résznek, a protokolloknak, a szimulátoros gyakorlatoknak és a repülésnek.
Pontos időrendet még nem határoztak meg ezekre a különböző szakaszokra. Az F–16-os pilóták kiképzése egy dolog, harcra kész pilótáké viszont egy másik. Nem viszünk gépeket harcba számottevő tapasztalat nélkül. Egy repülőszázad parancsnokának öt év tapasztalatra és legalább ezer repülési órára van szüksége. Még háború idején is szükség van lecsökkenthetetlen kiképzési időre a modern harci gépeken. Egyszóval a NATO nyíltan szembemegy azzal, ahogy az elejétől a végéig ki kellene képezni az ukrán pilótákat az F–16-osokra. Az ilyesmi nem hat hónapig tart. Hacsak nem sok pénzért toborzott zsoldospilótákat vetnek be, hogy aztán lemészárolják őket Ukrajnában.
A pilóták kiképzésén túl a technikai környezet is valódi kihívást jelent. Egy gép ugyanis minden egyes bevetés után karbantartásra vagy javításokra szorul, ami viszont komoly logisztikai követelményeket támaszt. Minőségi karbantartás nélkül nincs bevetés. Márpedig az erre alkalmas légi támaszpontok nyilvánvalóan Oroszország kiemelt célpontjai lesznek. Működőképes leszállópálya nélkül ugyanis nincs leszállás és ugyancsak nincs bevetés. A szerelők kiképzése erre a modern gépre ismét csak időt vesz igénybe, hacsaknem erre is „szerződéseseket” vesznek fel, szintén aranyáron. Láttuk, hogy mennyi kárt tudnak okozni az orosz rakéták a NATO-tanácsadók vagy zsoldosok soraiban. Idézzük fel, hogy máris ötezer zsoldost semmisítettek meg Ukrajnában. Jól fizetett munkakör, jövőképpel azonban nem szolgál. Mindez tehát sokba, nagyon sokba kerül egy igen soványka eredményért cserébe. Ugyanis nem hatvan vagy százhúsz F–16-os változtatja meg a háború menetét a harci gépek százaival szemben, amelyeket Moszkva fel tud sorakoztatni.
Még hány ifjú pilótának kell odavesznie, hogy Joe Biden és az őt támogató bitangok jól érezzék magukat? Remélem, a háború még azelőtt véget ér, hogy ez a projekt végbemenne. Biden, Zelenszkij, Macron, Scholz és az oroszgyűlölettől megrészegült összes többi őrült nem más, mint nyomorult mészárosok, akik skrupulus nélkül áldozzák fel az ukrán népet. A történelem majd megítéli őket. Úgy viselkednek, mint a hüvelykujjukat lefelé fordító rómaiak, akik a gladiátorok halálát akarták látni az arénában.
És ezt a mészárlást a demokrácia védelmének álcázzák! Valójában hiába keresünk a jók táborában egyunciányi emberséget is: az ukrán vér kevesebbet ér egyetlen cseppnyi olajnál.
A szerző nyugalmazott francia katonatiszt, a Riposte Laïque hírportál publicistája
