A kutyaszorítóba került Emmanuel Macron fordított egyet a köpönyegén, és feloszlatta a francia nemzetgyűlést. A népünk ellenében való hétéves kormányzása után jókora vesszőfutás ez neki. Óriási robbanás rázta meg az Élysée-palotát: az európai választásokon Macron teljes elutasításra talált. Pártja, az Újjászületés még a felét sem érte el a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés eredményének. A hazafias jobboldal negyven százalékot ért el, ami annak bizonyítéka, hogy egyesítenie kell erőit a többi párttal szemben, amelyek szembeszállnak vele.
Ugyanez a dinamika érvényesül egész Európában, amelyet a népeket megvetve kormányoznak. Akkora földrengés van most, hogy Macron magához ragadta a szót, amit sohasem láttunk még az eredményközlés estéjén. A mai Európát ráerőszakolják a népeire, és ez kétségtelenül a legnagyobb átveréssel ér fel, amelyet földrészünk az elmúlt évszázadokban látott. Az elitek a népek ellenében döntenek és irányítanak. A béke, felvirágzás és örömteli globalizáció ígéretével az Európai Unió olyan szerepre volt hivatott, amely képes felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával a világgazdasági versengésben. Életerős unióról szólt a fáma, az egyetlenről, amely képes megfelelni a XXI. század kihívásainak. Olyan demokráciamodellről, amely a népek szolgálatában áll.
A végeredmény azonban egy rakás hazugság és árulás a brüsszeli döntéshozók, valamint cinkosaik részéről. A helyzet ugyanis a következő.
1. A háború a küszöbünkön áll, mi pedig szítjuk azt, ahelyett, hogy a béke lehetőségét keresnénk. 2. A korrupció soha nem látott módon sújtja az Európai Bizottság tagjait, akik pedig az EU erkölcsi értékeinek védelmére lennének hivatottak. 3. Hömpölyögnek a bevándorlók, mégpedig a népek ellenében, mert ők hetven százalékban ellenzik ezt. 4. A politikai iszlám fenyegeti a földrész identitását és keresztény gyökereit. 5. Az erőszak és a közbiztonság hiánya tönkreteszi a polgárok mindennapjait. 6. Az energetikai válság és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban táplált illúzió lerombolja az EU iparát. 7. A zabolátlan liberalizmus és a vad versengés feláldozza mezőgazdasági termelőinket.
Mindez nem más, mint kudarc és általános elszegényedés a globalisták és a fundamentalista környezetvédők ütlege alatt, akik végül is alulfejlett földrésszé alakítják Európát. Mindezért tehát alapos söprésre van szükség Brüsszelben, ahol meg nem választott személyek teszik tönkre a nemzeteket és az európai népek jövőjét. Az Európai Parlamentnek pedig – amelyet jelen állás szerint hetven százalékban a németek uralnak – alakváltozáson kell átmennie e nyomás alatt.
Nálunk, Franciaországban még rosszabb a helyzet.
Hét év téboly után felgyülemlettek a problémák. Franciaország még soha nem állt oly közel a teljes összeomláshoz, mint Macron alatt.
Soha nem látott gazdasági, morális, társadalmi, önazonosságbeli, belbiztonsági, oktatási, kulturális, egészségügyi és demográfiai összeomláshoz, amely a szakadék szélére visz minket. De példátlan demokratikus összeomláshoz is. Nemcsak arról van szó, hogy minden francia – beleértve a csecsemőket is – 47 ezer euróval eladósodott, hanem arról is: minden utcasarkon azt kockáztatjuk, hogy kést vágnak belénk. Macron egymaga irányítja Franciaországot, mégpedig a nép véleménye ellenében és anélkül, hogy bármilyen többségre lenne szüksége. Ránk kényszerít egy uralkodó föderális Európát, pusztító globalizációt és multikulturalizmust, őrült bevándorlást, halálos iszlamizmust, most pedig egy öngyilkos háborút is Oroszország ellenében. Azaz egy csomó végzetes csapást nemzetünkre, amelyet elutasítunk, ám hiába.
Ám most a hazafiak az EP-választások nagy nyertesei. Nevezzék bár őket populistáknak, szuverenistáknak, identitáriusoknak vagy nacionalistáknak, ez keveset számít. Polgárok milliói hallatták a hangjukat, akik nem hajlandók eltűnni a globalizáció forgószelében. Ha összeadom a valódi jobboldal eredményét, nem számítva a jobbközép Köztársaságiakét, akik hét éve csak a macronizmus szánalmas, miniszteri megbízatásokért vagy akár a miniszterelnökségért esedező nyúlványai nemzetünk legszörnyűbb sírásójának szolgálatában, és csak Franciaország valódi védelmezőinek eredményét veszem, akkor negyven százalék jön ki, ami példátlan. Ugyanakkor ne várjunk változást Macron globalista politikájában: rendszeresen a mi érdekünk elé helyezi az EU-ét és Ukrajnáét.
Macron gyűlöli országunkat. Neki Franciaország csak ugródeszka, hogy egy nap majd álmai föderális Európáját kormányozhassa; ebben mi nem leszünk többek egy lélektelen, többetnikumú tartománynál, amely megfeledkezett történelméről és kulturális örökségéről. Franciaország iszlamizációja őt a legkevésbé sem foglalkoztatja.
Macron döntése a nemzetgyűlés feloszlatásáról drámai fordulat: mindig is azt hirdette, hogy az EU-választásoknak nincs hatásuk a belpolitikára. Most azonban az eredmény láttán meggondolta magát. A mostani kampányban a Nemzeti Tömörülés túlzó démonizálására számíthatunk. Ez a kampány ugyanolyan erőszakos lesz, mint amilyen hazug a hazafias tábor lejáratására.
A szerző nyugalmazott francia katonatiszt,
a Riposte Laïque hírportál publicistája
