Újabb, időszerű címadáshoz fel lehetne kérni Ungváry Krisztián történészt, aki már nagy érdemeket szerzett a Terror Háza elleni hadjáratban, s aki a Kontrollnak korábban arról beszélt, hogy a Terror Háza „masszív történelemhamisításoknak” ad helyet. Megjegyezte, hogy szívesen összeállítana egy időszaki kiállítást, amely leleplezi a Terror Háza Múzeum történelemhamisításait.
Mondta ezt Ungváry, aki két és fél évvel ezelőtt, a Frisshírek podcast adásában többek között ezeket mondta:
„Trianon, amennyiben tényleg diktátum lett volna, tehát az valósul meg, amit a szomszéd országok akarnak, akkor a Tiszántúl Románia, a tokaji borvidék Szlovákia, Körmendnél egy szlovák-jugoszláv korridor van, és Pécs egy szerb város. Nem ez valósult meg. Magyarán volt kompromisszum, és ha azt nézzük, hogy, ha azt a területet négyzetméterre kivetítjük, hogy mennyivel lehetett volna ez az ország kisebb, akkor ráadásul azt látjuk, hogy egy fifty-fifty megoldás született, mert nagyjából ugyanannyival lett volna etnikailag helyesebb egy nagyobb Magyarországot csinálni, mint amivel egy kisebbet is lehetett volna.”
A történésznek ezt a „veretes” gondolatát annak idején a Magyar Nemzetben is idéztük (Ungváry országdarabolós fantáziája Kelet-Magyarországot sem kíméli. 2024. február 10.).
Fifty-fifty megoldás született, állította ez a „felkészült” szakember, aki már a szerződés diktátum jellegét is tagadta. Fifty-fifty? Mihez képest? Ungváry ugyan etnikai szempontokat említett, de felfogása szerint Magyarország a trianoni határokhoz képest lehetett volna kisebb vagy nagyobb, tehát kiinduló helyzetnek a megcsonkított, trianoni határok közé szorított országot tekintette, nem pedig a háromszor nagyobb kiterjedésű történelmi Magyarországot.
Mint ismeretes, Tarr Zoltán kulturális miniszter elrendelte a múzeum kiállítási anyagának felülvizsgálatát. Sajtóhírek szerint a minisztérium által megkérdezett történészek közül csak Ungváry Krisztián vállalná a „történelemhamisító” Terror Háza átalakítását. Egyelőre nem tudjuk, kapott-e megbízást, de nem kétséges, hogy a minisztérium meg fogja találni a „megfelelő” embert.
