Hazugságindex

A felnőtt lakosság fele mára úgy ítéli meg, hogy Medgyessy Péter kormányfő rosszul látja el a feladatát, és a választópolgárok egyharmadát sem tölti már el elégedettséggel a volt titkos ügynök miniszterelnöki tevékenysége. Akár örülhetnénk is, hogy lassan helyére kerülnek a dolgok, és egyre többen látják be a tényt, miszerint az ígérgető gyűlöletkampány minden idők leghazugabb és legtehetségtelenebb kormányát segítette a hatalomba.

De ki tud örülni most, amikor ismét a tönk szélén az ország, ismét százmilliárdos nagyságrendben veszik fel a hiteleket, elértéktelenítik a forintot, tekintélyes nemzetközi szaklapok is pénzügyi válságot emlegetnek, és másfél millió – mezőgazdaságból élő – ember sodródik a teljes kilátástalanságba.

Közben pedig goebbelsi propagandagépezetük azt szajkózza, hogy megjelentek a kilábalás első jelei. Szomorúan kell tehát megállapítanunk, hogy a jelenlegi (látszat)kormány – élén egy többszörösen leszerepelt politikai csődtömeggel, aki már miniszterelnök-jelöltté is csak azon az alapon válhatott, hogy ha ló nincs, jó a szamár is – szép lassan lelepleződik. Kiderül, hogy a választási ígérethalmaz, amelyet már kihirdetésekor sem gondoltak komolyan, nem más, mint ismételt becsapása azoknak, akiket már kétszer zsigerelt ki ugyanez a garnitúra. Egyszer a rendszerváltozás előtt, egyszer pedig a Bokros-csomag idején.

Mert ne dőljünk be nekik, a lényeget tekintve nincs semmi különbség az MSZMP KB, a KISZ KB, a kádári titkosrendőrség hálózata és a mai kormány között. Hiszen ugyanazt csinálják: hiányzó szakértelmüket, kreativitásukat, világos gazdaságirányítási programjaikat hitelfelvétellel és az állami vagyon kiárusításával pótolják, hogy a klientúra és a nómenklatúra egyre nagyobbra tátott száját legyen mivel betömni. És ugyanazt mondják: a problémákért nem ők felelősek, hanem a nemzetközi helyzet, az előző kormány, és maga az ördög, aki nem más, mint Orbán Viktor.

És kevés kivétellel ugyanazon személyekről van szó. Hiába próbálják szociáldemokratára mázolni álszent ábrázatukat, egyre kevesebben hisznek nekik. Mert bár nagyon szeretnének tisztességesnek látszani, már meg sem próbálnak azok lenni. Erről a tisztességtelen látszatkormányzásról mond egyre határozottabb véleményt az ország. Persze még nem mindenki. De érthetővé válik, miért, ha körülnézünk az ivó- és vadászcimborák, a különféle VIP-listákkal és a brókerbotránnyal kapcsolatban megnevezett sajtómunkások körében. Ők a letéteményesei annak, hogy a tisztesség említett látszata ideig-óráig még fennmaradjon.

Ők a hazugság ördögi követei, akik egy világhírű tudós emlékének meggyalázásától, a hamisítástól, a gátlástalan sárdobálástól sem riadnak vissza annak érdekében, hogy kihasználva elképesztő túlsúlyukat a médiában, hatalomban tartsák azokat, akik közé maguk is tartoznak. De egyre nehezebben megy. Még a megvadult ifjúkommunistákból verbuvált Werber-jugend bevetése is kevésnek tűnik. Mára már csak a Kádár-rendszerben szerzett kapcsolati tőkéjét gazdasági hatalommá átmentő megtollasodottak körében töretlen az MSZP népszerűsége. A becsapott milliók vagy elfordultak a politikától, vagy visszasírják a másfél évvel ezelőtti állapotokat, amikor nem volt szó válságról, megszorításokról, és a Széchenyi-terv milliárdjait nem szorították ki a krónikákból a pénzmosás hasonló nagyságrendű hírei. A vörös róka képén mára több helyen fölfeslett a békességért sopánkodó nyúl álarca. Várható, hogy a cérna előbb-utóbb mindenütt elszakad.