Balog Zoltán azzal kezdte rövid köszöntőjét, hogy külön kiemelte az egyesület nevében is benne lévő polgári jelzőt, amely szerinte – egyes okoskodó kormányközeli elemzőkkel ellentétben – nem egy túlhaladott politikai idea, lejárt szavatosságú termék, hanem személyes ügy és erkölcsi kiállás. Az emberi erőforrások minisztere nagyon sokakban felvetődő kérdéseket említett meg, amikor arról beszélt: tartozunk a gyermekeinknek és az unokáinknak azzal, hogy olyan Magyarországot hagyunk rájuk, ahol az igazság erősebb, mint a hazugság, a tisztesség jövedelmezőbb, mint a mutyi, és nem a pökhendi arrogancia képviselői győznek, hanem azok, akik hisznek a szeretet, a tisztesség és az összefogás erejében. – Se keletre, se nyugatra nem vezet út szellem és erkölcs nélkül – fogalmazta meg Balog, aki hosszan idézett az egyesület, valamint a Fidesz alapító dokumentumaiból is.
Miközben a tévéközvetítés kamerái a helyszínen jelen lévő arcokon pásztáztak, azon gondolkodtam: vajon a kormányban és a kormány közelében lévők közül hányan vannak olyanok, akiknek a saját értékvilága látványosan mellőzi a szolgálatról és alázatról szóló klasszikus keresztény-polgári értékrend alapjait? Kormánytagja felvetését Orbán Viktor sem hagyta szó nélkül – mielőtt nekifogott volna az előre megírt beszéde felolvasásának, több percet szánt a reagálásra. Több önbizalmat remélt a meghívónak, mert szerinte „zászlónk magasan lobog”, és a polgári Magyarország eszménye nem változik a következő száz évben. – Sem egyéni ambíció, sem egyéni vagy csoportérdek nem kerülhet a haza érdeke és szolgálata elé – fogalmazta meg.
A kormányfő az évértékelő beszédében megvédte a külügyi irányváltást (amikor köszönetet mondott a korábbi ciklust végigvivő Martonyi János volt külügyminiszternek, az nagy tapsot kapott a hallgatóságtól), mert a megváltozott helyzetben kezdeményező politikára van szükség, és ehhez „fiatal, tehetséges és ambiciózus” embereket dobtak a mély vízbe. – Elkötelezett NATO- és Európai Unió-tagként saját válaszainknak kell lenni a földrészünk mai problémáira – mondta. – Ne féljünk megvívni a magunk igazáért – jelentette ki, majd arról beszélt, a demokráciának a jelző nélküli formáját megtartva el kell engednünk a közelmúltból mindent, ami nem vált be, sőt csődöt mondott.
Az eredmények és a számok azt igazolják, hogy jó az irány. Nemcsak a gazdasági adatok, hanem a népesedéssel kapcsolatos statisztikák is: tavaly több gyermek született, mint az utóbbi öt évben bármikor, nő a házasságkötések és csökken a válások, valamint az abortuszok száma. A devizahitelek forintosítása egyszerre mentheti meg a bankrendszert és a hitelfelvevő családokat, nő a bérek értéke, rekordokat dönt a foglalkoztatás, és végre nem külföldről felvett hitelekből, hanem saját erőből nő a gazdaság.
A beszéd végén maradt idő a veszprémi bukás értékelésére is, amelynek következtében a kétharmad is odaveszett. – Talán a kormány nem találta meg a vita, az egyetértés, a megegyezés és a cselekvés helyes arányát – fogalmazta meg a kormányfő, és helyzetértékelésével egyet tudunk érteni. – Ha valami nem tetszik, mondjuk meg egymásnak egyenesen – javasolta, ezért a magunk részéről megjegyeznénk: a Jó reggelt, Magyarország! szlogen nem lesz elég ahhoz, hogy a polgári kormány visszanyerje az emberi gyengeségek okán elillanni látszó bizalmat.
