Kitiltás

A hatalmi önkényt is érdemes törvényekkel alátámasztani, úgy nem érik váratlan meglepetések az embert.

Különösen lehangoló, hogy amikor még magas hőfokon lobogott Soros kitiltásának reménye, már tudható volt, Szél Bernadettet nem lehet kitiltani a parlament nemzetbiztonsági bizottságának üléséről. Pedig ez a történet is milyen biztatóan, szinte idillikusan indult. Németh Szilárd, a Fidesz roppant népszerű alelnöke bejelentette, hogy Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja nem vehet részt a testület azon ülésein, amelyek a Soros-tervvel foglalkoznak. Azért kívánja kizárni, mert Szél Bernadett valaha olyan szervezetnél dolgozott, amelyet Soros György is finanszírozott, ráadásul támogatja „a Soros-tervet”, s ha ez sem elég, támadta a nemzeti konzultációt. Németh azt is mondhatta volna, hogy azért tiltaná ki, mert más véleményen van, de mint tudjuk, a mi jó Szilárdunk nagyon ad a demokráciára. Elképzelése tökéletesen illett volna abba a kormányzati akciósorozatba, amellyel igyekeznek megrendszabályozni az ellenzéket. Kezdte Kövér házelnök, aki úgy bünteti sorra rendre az ellenzéki képviselőket, akár egy kasznár a cselédeket, majd csatlakozott az Állami Számvevőszék is, az ellenzéki pártok bírságolásával. S jött Németh Szilárd, aki a magyar közéletben talán a legnagyobbat bírja álmodni (Bangóné az MSZP-ből a megmondhatója), már túllépett volna a pénzbírságon is, és egyszerűen megakadályozná, hogy egy ellenzéki képviselő a munkáját végezze. Keserűen kellett ráébrednie, ez nem áll módjában. Pillanatnyilag. Mert az ötlet jó, a tendencia adott, ez ügyben is csak egy kis jogszabály-módosításra van szükség. Vélhetően.