És a fenyegetőzés itt nem ért véget. Gyurcsány kifejtette, hogy a legbrutálisabb politikai nyomást kívánják gyakorolni a kormánytól független intézményekkel (például bírákkal és ügyészekkel), valamint a médiával szemben, lehetséges eszközeik között a zsarolásra is utalva. Láttunk már tőle ilyet is, amikor például Sukoró-ügyben eredményesen gyakorolt nyomást az ügyészségre. Vagy amikor gyakorló kormányfőként rárontott az Alkotmánybíróságra. Bár kínálja magát, nem az a fő kérdés, mi történne itt, ha ilyen mondatok hagynák el a Fidesz valamelyik vezetőjének száját. Hanem az: mi a véleményük erről a fenyegetőzésről a jogállamiságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét naponta elsirató balliberális politikusoknak, újságíróknak, szakértőknek? Gyurcsány sem Őszödöt, sem a szemkilövésig fajult rendőrterrort nem bánja. Sőt. És régi-új szövetségesei, harcostársai?
A jelek szerint valamiképpen mégiscsak igazuk lesz azoknak, akik úgy vélik, demokrácia és diktatúra, jogállam és önkényuralom között választunk április 6-án. A képlet egyszerű, a tét világos: akkor lesz itt társadalmi béke, ha ezt a balliberális ellenzéket a választásokon újra nagyon megveri a jobboldal.
