A Chandra legújabb képein a két galaxis térségében 28 ULX-et azonosítottak, amelyek közül 12 több év alatt változtatja az erősségét. Utóbbiak közül hét a korábbi felvételeken egyáltalán nem is volt látható, mert azok készítésekor működésük „nyugodt” szakaszában lehettek.
A kutatók erős korrelációt mutattak ki a galaxispárban a röntgenforrások száma és az adott régióban a csillagkeletkezés üteme között. Jól látható a korreláció a kompozit képen, mert a röntgenforrások a spirálkarokba koncentrálódnak, ahol a legnagyobb ütemű a csillagok keletkezése. A korrelációból arra is következtetnek, hogy a kettős rendszerekben a kísérőcsillagok fiatalok és nagy tömegűek.
Ismert jelenség, hogy a képen láthatóhoz hasonló ütköző galaxisokban intenzív a csillagkeletkezés. A galaxisok ütközése következtében a csillagközi gázban lökéshullámok alakulnak ki, amelyek megindítják a gázfelhők összeomlását és bennük a csillaghalmazok kialakulását.
A kutatók becslése szerint az ULX-ekhez kapcsolódó csillagok nagyon fiatalok, csak csupán 10 millió évesek lehetnek. (Összehasonlításképpen: a Nap a 10 milliárd évesre becsült élettartamának a felénél jár.) Elemzések szerint a galaxispárban évente mintegy 24 naptömegnyi anyag tömörül különböző tömegű csillagokba. (A Tejútrendszerhez hasonló spirálgalaxisokban évente csak 1–3 naptömegű anyagból keletkeznek csillagok.)
