Az oktatási bizottság egy nappal azután terjesztette a Ház elé a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó indítványát, hogy az Ab alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint ugyanis a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg.
Az Ab határozata miatt szükségessé vált a hallgatói szerződést részletező kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre emelése a felsőoktatásról szóló jogszabályban – írta a szerdán benyújtott, a fideszes Pokorni Zoltán elnök szignálta módosító indítványában az Országgyűlés oktatási bizottsága.
Rendelet helyett törvény
Az előterjesztés indoklása szerint a felsőoktatási törvény javasolt kiegészítése tartalmilag megfelel az Ab által megsemmisített, a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletnek, így a 2012–2013-as tanévre jelentkezők a hallgatói szerződés feltételeit idén januárban, a jelentkezési határidőt megelőzően megismerhették. „A szabályozás megismerésére a megfelelő idő rendelkezésre állt, a tartalmilag a kormányrendelettel azonos törvényi szabályozás erre tekintettel nem tekinthető visszamenőleges hatályúnak” – írták, hozzátéve, hogy a doktorandusz ösztöndíjas hallgatókra a szabályozás nem vonatkozik.
Az Ab-nél – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megkeresése után – az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek, továbbá az augusztus elsején hatályba lépő, az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését. Az Ab megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. A testület kifejtette azt is, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogát is. Mindezt az Ab szerint törvényben kell meghatározni.
Ösztöndíjas hallgatóknak kötelező lesz
Hallgatói szerződést a kormány tervei szerint azoknak a hallgatóknak kell kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat. A koncepció szerint a hallgatói szerződés a hallgató és az állam között jön létre, azt az állam nevében eljáró Oktatási Hivatallal kell megkötni.
A benne foglaltak szerint az állam azt vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja állami ösztöndíj, állami részösztöndíj formájában, a hallgató pedig, hogy a diplomáját a megszabott időn belül megszerzi, és a végzés után húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik. Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma maximum 12 lehet.
Kötelező lesz itthon dolgozni
A hallgató azt vállalja, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi oklevelét, vagyis egy hároméves alapképzést legfeljebb 4,5 év, azaz 9 félév alatt elvégez és oklevelet szerez. Ha valaki három évig vett részt állami ösztöndíjjal és/vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia. Egészen pontosan magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell dolgoznia. Szintén eleget tesz a kötelezettségnek az is, aki a végzést követő húsz évben a szerződésben meghatározott ideig vállalkozóként dolgozik itthon (a pontos definíció szerint: magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytat).
Ismét az ombudsmanhoz fordulna a HÖOK
Ha a kormány törvényesíti a hallgatói szerződés intézményét, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) ismét Szabó Máté ombudsmanhoz fordul – közölte Nagy Dávid, a szervezet elnöke szerdán. Kifejtette: bár az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva semmisítette meg a hallgatói szerződést, de tartalmi kifogásokat is említ állásfoglalásában. A hallgatói vezető hozzátette: ha a kormány törvényesíti a hallgatói szerződést, ismét Szabó Mátéhoz fordulnak, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi elemekre hivatkozva semmisítse meg a szerződés intézményét.
