A minisztérium által kiadott közlemény válasz arra, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán hivatalosan is a WTO-hoz fordult az exportkorlátozásra vonatkozó panaszával.
A dokumentum megállapítja, hogy Kína korábban állandó kommunikációt tartott fenn az érintett országokkal a nyersanyagok – így a ritkaföldfémek – exportjára vonatkozó politikájával kapcsolatban. A közlemény szerint Peking többször is világossá tette, hogy a korlátozással nyersanyagforrásainak és a környezetnek a védelmét, a fenntartható fejlődést kívánja szolgálni.
Miao Vej ipari és információtechnológiai miniszter ugyancsak kedden sajnálatát fejezte ki a panaszok miatt, de egyben jelezte, Kína megvédi magát és magyarázatot ad intézkedéseire. Mint mondta, a korlátozás nem irányul egyetlen ország ellen sem, és nem is a kereskedelmi protekcionizmus egy formája. A tárcavezető úgy vélte, egyes ritkaföldfémekből a kínai készletek mindössze húsz évig tartanak, ha nem állítanák le a túlzott kitermelést.
Kína felfüggesztette a ritkaföldfémekre vonatkozó új kutatási és bányászati engedélyek kiadását; termelési korlátozást léptetett érvénybe, és exportkvótát vezetett be. Ezeken túl a kitermeléshez kapcsolódóan szigorította a környezetvédelemre vonatkozó szabványokat.
A ritkaföldfémek 17 elemből álló csoportja nélkülözhetetlen egy sor fontos csúcstechnológiát képviselő termék, így például mobiltelefonok, szélturbinák, elektromos autók vagy fegyverek gyártásához.
A világpiacon a korábbi években a szükségletek 90 százaléka származott Kínából, miközben az ország a becsült tartalékoknak mindössze egyharmadával rendelkezik.
A ritkaföldfém-bányászat költséges és rendkívül környezetkárosító, ami azt jelenti, hogy a károk helyreállítása tetemes összegeket emészt fel. Kínai kommentárok szerint részben éppen ez az, ami más országokat visszatart a bányászattól, a másik pedig az, hogy a kínai exportárak a rendezetlen belső piaci körülmények miatt igen alacsonyak voltak.
