A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent rendelet szerint a lakbér összegét a bérleti szerződésben kell megállapítani. A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5 százalékának egy tizenketted része. A bérbeadó a bérleti szerződésben megállapított lakbér összegét tárgyév március 1-jétől évente a Központi Statisztikai Hivatal által a honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli. A lakbér összegének változását a bérbeadó évente február 28-áig írásban közli a bérlővel.
A lakások bérleti jogának bérlők közötti cseréje esetén a Nemzeti Eszközkezelő a cseréhez való bérbeadói hozzájárulást akkor adhatja meg, ha egyik bérlőnek sem áll fenn lakbérfizetési hátraléka.
Giró-Szász András kormányszóvivő még márciusban azt mondta: a 1,5 százalékos bérleti díj „nem jelenthet vállalhatatlan terhet” a bérlőnek. Példaként említette, hogy egy nyolcmillió forint értékű lakás havi díja tízezer forint lesz. A Nemzeti Eszközkezelő csütörtökön azt közölte, hogy várhatóan április végén, május elején megköti az első adásvételi és bérleti szerződéseket.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése