A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja a múlt héten tett tájékozódó látogatást Budapesten, ahol találkozott magas rangú kormánytisztviselőkkel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel, valamint helyi befektetési alapkezelőkkel és magánszektorbeli közgazdászokkal.
A látogatásról befektetőknek összeállított, Londonban kedden ismertetett beszámolójukban a JP Morgan szakértői közölték: azok a kormányilletékesek, akikkel tárgyaltak, „bizakodónak tűntek” azzal kapcsolatban, hogy sikerül kompromisszumra jutni a jegybanktörvényhez kötődő, még nyitott ügyekben.
A cég londoni elemzői közölték azt is: értesüléseik szerint egy szakértői csoport dolgozik a megoldáson.
Emellett „úgy tűnik”, hogy az IMF és az EU is enyhített a Magyarországgal szemben támasztott feltételekkel kapcsolatos hozzáállásán, elsősorban az európai kockázati környezet romlása és a költségvetést feszesebbre húzó legutóbbi magyar kormányzati intézkedések nyomán.
Mindezek alapján a JP Morgan londoni elemzői azzal számolnak, hogy a hivatalos IMF/EU-tárgyalások júniusban megkezdődhetnek. A ház reálisnak nevezte, hogy szeptember-októberre elérhető az egyezség a finanszírozási csomagról.
A cég elemzői budapesti tárgyalásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány megvárja a finanszírozási programról szóló megállapodás aláírását a következő eurokötvény-kibocsátással. A látogatás tapasztalatait összegző keddi elemzés szerint ugyanis a kormány vezető illetékesei értik, hogy az egyezmény megkötése előtti kötvénypiaci megjelenés azt az érzetet keltheti a befektetők körében, hogy Magyarország megpróbálja „a török kártyát kijátszani”.
Ugyanerről számolt be előző nap egy másik nagy londoni bankcsoport elemzőstábja is, amely szintén a múlt héten tett tájékozódó látogatást Magyarországon.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója a látogatásról befektetőknek összeállított beszámolójában közölte: az RBS elemzőinek budapesti tárgyalásain Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter kiemelten hangsúlyozta, hogy Magyarország az IMF/EU-tárgyalások ügyében nem Törökország korábbi példáját követi, vagyis nem csak hitegeti a piacot és a valutaalapot is az IMF-program kilátásával.
Az RBS vezető felzárkózó piaci közgazdásza szerint a cég elemzői stábjának budapesti látogatása során az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is megerősítette, hogy „valószínűtlen” egy eurokötvény-kibocsátás az IMF-egyezmény megkötése előtt.
Timothy Ash elemzésében közölte ugyanakkor, hogy az RBS saját véleménye szerint ha lehetőség mutatkozna a piacon, és az árazás vonzó, a kormány az ÁKK-t mégis kötvénykibocsátásra ösztökélné, abból a meggondolásból, hogy pénzügyi helyzetének erősítése javítaná tárgyalási pozícióit az IMF-fel.
A JP Morgan londoni elemzői keddi beszámolójukban, budapesti tárgyalásaik alapján közölték: a magyar kormány a készenléti IMF/EU-megállapodás után is azt tervezi, hogy a piacról oldja meg a finanszírozást, abban az esetben, ha a devizaadósság hozama 6 százalék alá kerül. Az IMF/EU-finanszírozás ennél olcsóbb – 4-4,5 százalék –, a magyar kormányilletékesek megítélése szerint azonban „a politikai ára” lenne magas annak, ha az ország nemzetközi szervezetek finanszírozására támaszkodna – áll a JP Morgan londoni beszámolójában.
A ház szerint ha azonban a devizaadósság hozama az IMF/EU-megállapodás ellenére is 6 százalék felett maradna külső tényezők miatt, akkor a magyar kormány valószínűleg lehívna az IMF/EU-keretből, és csak „nagyon korlátozott” kötvénykibocsátást hajtana végre.
A JP Morgan elemzői közölték: a hivatalos tárgyalások megkezdődése után már kevés akadályozó tényezőt látnak, és azzal számolnak, hogy a megállapodás „viszonylag gyorsan” létrejön.
A cég szerint az IMF ugyan nem ellenzi kifejezetten az egységes jövedelemadó-kulcs alkalmazását, aggasztja ugyanakkor a valutaalapot az emiatt keletkező bevételkiesés finanszírozása.
A JP Morgan elemzői által a budapesti tárgyalásokról összeállított beszámoló szerint mindazonáltal a kormány által tett eddigi lépések valószínűleg elégségesek lesznek ahhoz, hogy a uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsának (Ecofin) június 22-én esedékes ülésén Brüsszel visszavonja a Magyarországnak járó kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről hozott döntését.
A ház londoni elemzőinek beszámolója szerint a magyar kormány arra is számít, hogy az EU jelezni fogja készségét a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére is. A JP Morgan szakértői ugyanakkor annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ezt a döntést az unió csak a 2013-ra szóló magyar költségvetés elfogadása, illetve a 2012-es költségvetési eredmények ismertté válása után hozza meg, vagyis a cég szerint a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos döntés 2013 nyara előtt nem várható.
A ház londoni elemzői fenntartották azt az előrejelzésüket, hogy az MNB az IMF/EU-egyezség létrejöttéig nem változtat 7,00 százalékos alapkamatán. A JP Morgan londoni elemzői továbbra is összesen 1,00 százalékpont kamatcsökkentésre látnak módot, de ebből 0,5 százalékpontnyit most már csak 2013 első negyedében várnak az általuk eddig jósolt idei negyedik negyedév helyett.
Demján Sándor szerint a magyar kormánynak megállapodásra kell jutnia nemzetközi hitelezőivel és a hitelkeret egy részét a gazdaság ösztönzésére kell fordítania. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a Dow Jonesnak adott keddi nyilatkozatában elmondta: Magyarországnak 18-20 milliárd eurós hitelre van szüksége a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), ebből 15 milliárd szolgálna elővigyázatossági célokat, 3-5 milliárdot pedig a gazdaság fejlesztésére, a foglalkoztatottság bővítésére kellene fordítani.
