A lavina 2011. december 30-án indult el, mikor az Országgyűlés elfogadta az új jegybanktörvényt, amelynek révén többek között elképzelhetővé vált a jegybank és a PSZÁF összevonása.
Az Európai Bizottság (EB) már január 17-én három ügyben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. Ezek egyike volt a jegybanktörvény, mely „a jegybank elnökének fizetését” érintette . Az eljárásokat ugyanakkor április végén megszüntették.
Időhúzás?
A jegybanktörvény módosításának tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta, hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el, a frankfurti székhelyű pénzintézet hivatalos válaszára egészen június végéig kellett várni, csak ezután szavazhatott a parlament az új tervezetről, amit már április közepén benyújtottak az Országgyűlésnek.
Július közepén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hangsúlyozta: készenléti hitelmegállapodásról fog tárgyalni a magyar kormánnyal. A Magyar Nemzet már március végén arról cikkezett, hogy egy 10-15 milliárd eurós hitelkeretet adna a valutaalap hazánknak.
Bejött a kormány számítása: miután elfogadták a jegybanktörvény módosítását, megjött a válasz Brüsszelből, miszerint asztalhoz ülhetnek Vargáék az IMF-fel és az EU-val.
Simor nem ásta el a csatabárdot
Július 12-én a parlament elfogadta a költségvetés fő számait, mely tartalmazza az Orbán Viktor által bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv költségeit. Ennek fedezetéül részben a tranzakciós illeték szolgál. Simor András már a szavazás előtt jelezte, hogy nem ásta el a csatabárdot.
Nem sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, hogy a kereskedelmi bankok mellett a jegybanknak is fizetnie kell tranzakciós illetéket – jelentette ki ezt korábban Rogán Antal. Kiemelte, hogy amennyiben szóba kerülne az IMF-tárgyalások során, meg tudják védeni álláspontjukat, hiszen jogilag be vannak biztosítva.
Varga Mihály, akit időközben kineveztek nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterré, kiemelte, hogy az ingatlanadó vagy a vagyonadó kérdése nem kerülhet szóba a tárgyalásokon – amit Orbán Viktor is megerősített –, ugyanakkor az elképzelhető lehet, hogy mégsem kétharmados, hanem csak feles törvény szabályozná az egykulcsos adót – mondta el Varga.
Várhatóan ősszel lesz megállapodás az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki a tárca nélküli miniszter a Hír TV Versus című műsorában.
