Erőteljes központosításba és átalakításba kezdett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az országos útfenntartási és fejlesztési rendszer tekintetében. Szakértők szerint ezzel egy nagy múltú, szakmai alapokon szerveződött hálózatot vernek szét, megteremtve ezzel a feltételeket a kevés ember által ellenőrizhető közbeszerzésekhez, illetve a magántőke bevonásához, majd a szektor részleges privatizálásához. Ez az új szemlélet elsősorban fiskális szempontokra, a piacon tevékenykedő multinacionális vállalatok előtérbe helyezésére, illetve az államadósságot tovább növelő külső források bevonására épül. E a tevékenység kezdeti lépései közé tartozott, hogy az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) vezetője Kóka János miniszter egykori elenderes üzlettársa, Horváth László lett.
Horváth László csak a pályázati feltételek módosításával foglalhatta el ezt a pozíciót. Kóka János nemrég jelentette be, hogy összevonják az országos közúthálózat fenntartását és fejlesztését végző tizenkilenc megyei kht.-t, valamint az Állami Közúti Műszaki és Információs (ÁKMI) Kht.-t, amiből létrejön a Magyar Közút Kht. Az ÁKMI-t és a tizenkilenc megyei kht.-t 1996-ban hozták létre azzal a céllal, hogy a közúthálózaton az útgazdálkodási munkákat rangsorolják, s a felújításokat, karbantartásokat elvégezzék.
A GKM-től az összevonással kapcsolatban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem lesz létszámleépítés – mert a karcsúsítás egy tavalyi határozat szerint már ezt megelőzően megtörtént –, ami viszont értesüléseink szerint nem felel meg a valóságnak. Tudatos és eddig nem tapasztalt mértékű leépítésről van ugyanis szó, információink szerint az UKIG vezetője e hónap elején közölte a kht.-k igazgatóival, hogy július 1-jéig 900 ember elbocsátását kell megoldani országos szinten. Jelenleg a kht.-knál 5200 ember dolgozik. A kht.-k átvilágításának és az összevonásnak a költségét maguknak a társaságoknak kell fizetniük.
Szakértők szerint a jelentős átalakítások egyik kiemelt célja a minisztérium részéről a vagyon összevonása, illetve az, hogy a PPP-s autópálya-fejlesztésekhez hasonlóan az országos közúthálózat fenntartásához is külső forrásokat vonjanak be. Ebben az esetben Budapest központtal bonyolítanák le a közbeszerzési pályázatokat, jelentős feladatokat kaphatnak akár évekre előre is a nagy útépítő cégek, ezzel pedig az útfenntartásban érdekelt kis- és középvállalkozások kerülhetnek előnytelen helyzetbe. Megfigyelhető az is, hogy a leváltási hullám a szakmai csúcsvezetést is elérte: a tárca lépéseivel egyet nem értő vezetőket azzal az indokkal távolítják el posztjukról, hogy a közutas szakmának frissebb, fiatalosabb, lendületesebb vezetőkre van szüksége. Kóka János április elején mentette fel Kovács Ferenc közlekedési helyettes államtitkárt, értesüléseink szerint azért, mert Kovács ellenezte az útfinanszírozási rendszer átalakítását. Ugyanígy menesztették legutóbb Székely Andrást, a GKM közúti főosztályának vezetőjét, s e poszt betöltésére pályázatot írt ki a minisztérium. Értesüléseink szerint a szakmában 30 éve dolgozó Székely Andrást is rendkívül méltánytalan körülmények között bocsátották el. A GKM vezetése a kht.-k összevonását egyrészt azzal indokolta, hogy ezzel megakadályozzák több ember mutyizását. Manninger Jenő, a Fidesz országgyűlési képviselője ezzel kapcsolatban lapunkkal közölte, hogy ezt követően viszont jóval nagyobb tételben egy személy mutyizhat. A minisztérium által tervezett részvénytársaság létrehozása igazából a további privatizációt szolgálja, ami a multiknak jelent elsősorban előnyt, s ebben az ágazatban mindez hátráltatja a valódi piaci verseny kialakulását.
Fónagy Jánosnak, az Orbán-kormány közlekedési miniszterének véleménye szerint az összevonás nem a versenyképességet javítja, inkább a piac jövőbeni felosztását célozza. A minisztérium intézkedése a helyi, a megyei, a térségi beleszólás lehetőségét zárja ki. Fónagy János felháborítónak tartja a GKM azon eljárását, hogy minden előkészítés és magyarázat nélkül felszólították a kht.-k vezetőit az összevonás lebonyolítására, ezenfelül aláíratták velük az ügyvédi és az auditálásra vonatkozó megbízást. Fónagy szerint számítani lehet arra, hogy a GKM elfogadtatja a pénzügyi tárcával az új útpénztár létrehozását, amely a fenntartáshoz szükséges összegek felett rendelkezik, vagy a Magyar Közút Kht. előbb-utóbb kezdeményezheti az országos úthálózat karbantartásának koncesszióba adását.
origo.hu
Se pénz, se ház – Megszólalt az Origónak az életéért küzdő győri lottónyertes
