A gyógyszerpiac szereplőinek többsége nem ért egyet azzal, hogy a jövőben a társadalombiztosító (tb) által nem támogatott orvosságok ára különböző legyen a patikákban. Ám Hamvas József, a szaktárca főosztályvezetője szerint a ma parlamenti bizottság elé kerülő gyógyszerrendtartási törvénytervezet célja a gyógyszerforgalmazás, a promóció és a gyógyszerismertetés uniós normáknak megfelelő szabályozása – írja a Világgazdaság.
Hamvas úgy fogalmazott: a gyógyszerek termelői ára 1990 óta szabad, csupán az árrés volt maximálva, amelytől lefelé eddig is eltérhetett a patika. A jövőben az árréssel fölfelé is változtathatják az árat, de annak sincs akadálya, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) az iparral egyeztetve fogyasztói árajánlatot adjon a patikusoknak.
Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK elnöke szerint ez nem segít, hiszen a januártól élelmiszerré minősített tápszerekre is hiába adott ki fogyasztói árajánlatot a kamara, 10-20 százalékos árkülönbözettel árusítják azokat a patikákban. Mivel a jelenlegi, maximált árrés alig fedezi a patikák működési költségeit, annak liberalizálása jelentős árnövekedést okozhat a közel hatezer, a tb által nem támogatott gyógyszerkörben, amelyek a gyógyszerforgalom 17 százalékát teszik ki. Közgazdászok szerint az áremelkedés egy éven belül biztosan bekövetkezik.
Tartani lehet attól is, hogy vidéken drágább lesz a gyógyszer, esetleg egymás kárára viszik le az árat a patikák. Ez gyógyszertárak megszűnését okozhatja, és a talpon maradók ismét felemelhetik a medicinák árát.
A tb által nem támogatott készítmények között vényre kapható gyógyszerek is vannak, például a fogamzásgátlók, hormonkészítmények, hashajtók, nyugtatók. A szabaddá tett fogyasztói ár miatt megfizethetetlenné válhatnak e készítmények, helyenként gyógyszerhiány is kialakulhat – állítja Hávelné Szatmári Katalin. Elmondta azt is, hogy hazánkban a nem támogatott orvosságok ára az Európai Unióban kaphatóknál alacsonyabb, s ez ugyancsak áremelést indukálhat.
Többen úgy vélik, a gyógyszerár-liberalizáció kaput nyithat a gyógyszerpiac felszabadításának is, az orvosságok hamarosan megjelenhetnek a kereskedelmi üzletláncokban. Ám Hamvas kijelentette: a szaktárca hosszú távú célja, hogy a patikák egészségügyi szolgáltatóvá váljanak. Az árverseny miatt bajba került kispatikákat betegellátási érdekből a jövőben is támogatja a költségvetés, s kedvezményt kaphatnak a nagykereskedőktől.
Szabó Ferenc, a Gyógyszernagykereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint a magyar árrésszint alacsony, nem valószínű, hogy a liberalizációja gyógyszerár-csökkenéssel járna. Kár megtörni egy olyan szakmai konszenzust, amely előrevetítheti a gyógyszerpiac teljes átrendeződését – fűzte hozzá.
Az MGYK szerint a fogyasztói árliberalizáció akár a naponta történő árváltoztatást is lehetővé tenné a patikáknak, amely a betegek számára követhetetlen. Ez utóbbit erősítette meg Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Mivel nincs jogszabály a receptköteles orvosságok reklámjára, elvész a verseny árlehajtó szerepe, hiszen a beteg nem tudja, ho olcsóbb a gyógyszer – tette hozzá. A gyártók szerint a kis- és nagykereskedelmi árrés szabaddá tételével elvész az ipar piacbefolyásoló szerepe. Ugyanis hiába csökkentik a termelői árat, a nagykereskedő vagy a patikus az árrésnöveléssel drágán adhatja azt tovább. A cégek hiányolják a szabad árrés bevezetésének modellezését, ez komoly ellátási gondokat okozhat.
origo.hu
Cserpes Laura: „Abban a pillanatban egy perc alatt váltam felnőtté”
