Januártól büntethető az a magánszemély, aki bejárónőként, karbantartóként vagy épp kertészként engedély nélkül foglalkoztat külföldit. A tervek szerint a hatóság a magánháztartásokat is bírságolhatja az ilyen típusú foglalkoztatásért, a kiszabott büntetés pedig akár köztartozásnak is minősülhet – írja a Világgazdaság.
A munkaügyi ellenőrzési rendszer átalakításának terve várhatóan július 27-re készül el, szeptember elsején kerül a parlament elé, és januárban léphet legkorábban életbe.
A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény átfogó módosításához készült koncepció szerint azok, akik magánháztartásban foglalkoztatnak külföldit – akár erdélyi vagy kárpátaljai magyart – szankcionálhatók lesznek. Ha a magánszemélyt fekete foglalkoztatáson kapja az OMMF, a munkaügyi felügyelők a minimálbér készeresének megfizetésére kötelezhetik a háztartást. Ha ismét előfordul a külföldi feketén foglalkoztatása, akkor már a legkisebb kereset négyszeresére emelkedik a büntetés. Vagyis a mostani minimálbérrel kalkulálva minimum 114, maximum 228 ezer forintra bírságolható, aki így alkalmaz takarítónőt vagy karbantartót.
Nem világos, hogy az OMMF hogyan, milyen módon ellenőrzi a háztartások fekete-foglalkoztatását – vetette fel Varga Péter ügyvéd. Véleménye szerint legfeljebb csak feljelentés alapján vizsgálódhatnak a ház körül a munkaügyi felügyelők.
Az OMMF az előzetes koncepcióban már most azt kérte, váljon lehetővé a munkaügyi felügyelők számára, hogy információkat kapjanak a külföldi állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyekről. Arról egyelőre nincs információ, hogy az új szankciórendszer valóban csak a külföldiek fekete-foglalkoztatását bünteti-e a háztartásokban, vagy később kiterjesztik a szigort a hazai bejárónőkre, kertészekre is.
Egy kutatás adatai szerint az egyik legkevésbé törvénytelennek tartott feketemunka épp a bejárónő, takarítónő foglalkoztatása. A rejtett gazdaságban zajló és háztartásokban rejlő munkaerő-kapacitást vizsgáló tanulmány szerint ezeknek a munkáknak a sajátossága, hogy mindkét fél, a munkaadó és a munkavállaló is úgy véli, ő magánemberként vesz részt a tranzakcióban, vagyis ez nem fekete-foglalkoztatás. A lakosság egyharmada egyébként tud a környezetben olyanokról, akik bejárónőt, takarítónőt tartanak bejelentés nélkül – fogalmaz Bartal Anna Mária, a kutatás készítője.
Varga Péter szerint aggályos, miként nyer bizonyíítást, hogy például egy erdélyi magyar, aki a házkörüli munkát végzi, valóban feketemunkás-e, vagy csak baráti segítséget nyújt. A bizonyítás azért is kérdéses, mert Bartal Anna Mária kutatása szerint a lakosság 41 százalékával fordult elő az elmúlt egy-két évben, hogy például lakásépítésben segített rokonának, barátjának. Az ellenszolgáltatás nélkül, háztartásoknak végzett „baráti segítség” értéke egy főre vetítve átlagosan 75 992 forint évente.
origo.hu
Határsértés: nagyfokú rendőri intézkedés zajlott a hétvégén
