A Frankfuter Allgemeine Zeitung konzervatív napilapban a baloldali kormányok iránt általában igencsak megértő Carola Kaps A hét bő esztendőnek vége címmel rajzol lesújtó képet a magyar gazdaság állapotáról. A cikk szerzője szerint „a magyar politika bénán áll”, konkrét gazdasági reformokra a választások előtt már nem lehet számítani, s a szociáldemokrata miniszterelnök a 100 lépés óvatos politikáját nyújtja át a lakosságnak. A választók nagy része azonban azon a véleménye van, hogy az ország rossz irányba halad – jegyzi meg Kaps.
Az ellenzék vezetőjének, Orbán Viktornak kiválóak az esélyei, hogy kiköszörülje a 2000-es (sic!) választási vereséget és miniszterelnökként térjen vissza kormányzati felelősségbe – teszi hozzá az újságíró, megjegyezve: a köztársasági elnökségért folytatott „csatát” a jobboldali konzervatív Fidesz már megnyerte, mert a kormányzó szociálliberális koalíció képtelen volt egy közös jelöltben megállapodni.
Vélekedése szerint a belső viták és a bátorság hiánya akadályozza meg abban a kormányt, hogy az ellenzékkel szembeni hátrányát ledolgozza. Éppen az erősen megreformálandó egészségügyben, melynek katasztrofális állapota miatt minden magyar legalább naponta egyszer bosszankodik, lehetne néhány gyorsan ható és eredményes reformmal eredményt elérni – idézi a FAZ az egykori pénzügyminisztert, Bokros Lajost.
Kaps Bokros radikális reformjából vezeti le a magyar gazdaság ezt követő hét bő esztendejét. 1997 óta – idézi ismét a „nemzetközileg elismert közgazdásznak” titulált Bokrost – egyetlen alapvető strukturális gazdasági reformra sem került sor. A FAZ újságírója szerint Orbán konzervatív kormánya négy éven keresztül élt Bokros reformjaiból, s a konzervatív kormányt követő koalíció sem végezték jobban a dolgát. A Medgyessy-kormány folytatta a reformellenes kurzust, annak ellenére, hogy a költségvetésben egyre nagyobb lyukak tátongtak. Gyurcsány Ferenc pedig, aki tavaly októberben felváltotta Medgyessyt, s valóban számos dolgot módosítani szeretett volna, szintén elszalasztotta a reformok kedvező időpontját. Most amikor már túl késő, akkor próbálkozik Gyurcsány a 100 kis lépéssel, ezek a bejelentések azonban nélkülözi a szükséges komolyságot – írja Kaps.
A hibás gazdaságpolitika miatt elvesztegetett esztendők nem múltak el nyomtalanul, Magyarország visszaesett a régiós vetélkedésben, ami a versenyképességet, gazdasági erőt, s a befektetésvonzó képességet illeti. A költségvetésben és a gazdasági teljesítményben fellehető komoly deficit állandó és fenyegető forrása marad a pénzpiacok instabilitásának. A munkanélküliség a tavalyi évtől nő, költségvetések hiánya immár eléri a GDP felét, az adóteher és a szociális járulékok túl magasak, miközben a kutatásra és fejlesztésre túl keveset költ az ország – sorolja az újságíró, aki idézi a kormány „házi közgazdászát”, Inotai Andrást is, aki szerint nem igaz az ellenzék azon állítása, hogy a magyar gazdaság válságos helyzetben lenne, vagy a most csatlakozott országok közül e tekintetben az utolsó lenne. Inotai szerint ugyan jogosak a budapesti kormánnyal szembeni brüsszeli intők, ugyanakkor a magyar gazdaság igen fejlett, így semmilyen összehasonlítástól nem kell elbújnia.
Azt ugyanakkor Inotai is elismeri, hogy a kormány képtelen teljesíteni a kitűzött deficitcélokat. Középtávon az ország helyzetét nem túl rózsásan ítélik meg a nemzetközi elemzők sem, e cégek valószínűsítik, hogy a következő fél évben komoly leértékelési nyomás nehezedik majd a forintra.
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”