Járai: A 2006-os költségvetéssel távolabb kerülünk az eurótól

A legnagyobb veszély az instabil makrogazdasági környezet – jelentette ki Járai Zsigmond a Gazdasági Rádióban. Emiatt elfordulhatnak tőlünk a befektetők, és veszélybe kerülhet a pénzügyi rendszer is. A jegybankelnök szerint gyökeres változások szükségesek a lehető leggyorsabban, mert egyre messzebb kerülünk az eurótól.

A mai gazdasági helyzet legnagyobb veszélyének az egész makrogazdasági környezet instabilitását nevezte meg Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Gazdasági Rádiónak adott interjúban. Az államháztartás nagy hiánya miatt Járai szerint a befektetők elfordulhatnak Magyarországtól, és akkor még tovább növekszik ez a bizonytalanság. Ez viszont kihathat az egész pénzügyi rendszerre is, amelyik ma még viszonylag stabilan működik, ám könnyen áldozatává válhat a makrogazdasági instabil környezetnek. A jegybank a pénzügyi rendszerben is túl sok bizonytalanságot lát, elsősorban a nagyon gyorsan növekvő lakossági és kisvállalkozói hitelállományt. Sajnos ennek legnagyobb része devizában van – mondta Járai –, euróban vagy svájci frankban, ez azt jelenti, hogy a lakosság olyan kockázatokat vállal előre, amelyeket nem nagyon lát és nem nagyon ért. A bankok igyekszenek ezt a kockázatot áttolni a lakosságra, de ha valami történik a pénzügyi rendszerrel, és a lakosság nem tudja visszafizetni a hiteleket, akkor elveszítik az ügyfeleket, tehát számukra is nagyfokú bizonytalanságot jelent a mai helyzet – tette hozzá.

A jegybankelnök elismerte: annak ellenére, hogy az MNB igyekszik a félévi stabilitási jelentésben erre a veszélyre felhívni a figyelmet, ez nem sok eredményt hozott eddig, hiszen az újonnan felvett hitelek 80 százaléka még mindig devizában van.

Járai szerint nagyon nehéz megmondani, hogy mikor vezetjük be az eurót. Úgy vélte: a mai helyzetet nem lehet fenntartani, mindenképpen gyökeres változások szükségesek, méghozzá rövid időn belül, de ez annak függvénye is, hogy a nemzetközi helyzet meddig teszi lehetővé a mostani hazai helyzet fennmaradását. Az MNB-elnök úgy látja, hogy ma nagyon távol vagyunk az euró bevezetésétől, de 3-4 év alatt elvileg el lehet érni a szükséges feltételeket – ez más országoknak is sikerült –, csak hozzá kellene kezdeni és komolyan végigvinni.

Járai Zsigmond hozzátette: a kormány rendszeresen azt kommunikálta, hogy elkezdi ezeket a reformokat, de ez így megy már három éve, ám a reformok soha nem kezdődtek el. A helyzet nem javult, hanem romlott. Ha ebből a tényből indulunk ki – mondta a jegybank elnöke –, akkor nincs rá kilátás, hogy történjen valami. Másrészt a piac előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni a változásokat.
Járai szerint a 2006-os költségvetéssel nem egy, hanem két évvel távolodtunk el az eurótól. Az máris látszik, hogy 2006-ban nem kezdődnek el a konvergenciaprogramban vállalt reformok, most inkább az ellenkező irányba lépünk: tovább nő az államháztartás hiánya, a külföldi adósság stb. Az is lehet, hogy már a választásokig sem bírja ki a piac, és kikényszeríti a változásokat, de az is lehet, ha a környezet olyan kedvező marad, hogy még évekig el lehet halogatni a változtatásokat, és akkor nem lesz ösztönzés a reformokra.