Kopint-Datorg: Veszélyes irányt vettek a gazdasági folyamatok

Felfelé módosította mind az idei, mind a jövő évi államháztartási hiányt a Kopint-Datorg Rt. A kutatóintézet prognózisa szerint az idei államháztartási hiány a 7,4 százalékos új céllal szemben 8 százalékot érhet el (nyugdíjkorrekció nélküli adatok)!

A harmadik negyedévi részadatok arra utalnak, hogy a gazdasági növekedési ütem az év hátralévő részében magas szinten stabilizálódhat, idén a GDP-növekedés 3.8 százalékot, míg az új Eurostat-statisztika alapján akár 4 százalékot is elérhet – vélik a Kopint-Datorg kutatóintézet szakértői. A reálgazdasági folyamatok szempontjából tehát aggodalomra nincs ok, nem igaz ez viszont az államháztartási folyamatokra. A kutatóintézet prognózisa szerint az idei államháztartási hiány a 7,4 százalékos új céllal szemben 8 százalékot érhet el (nyugdíjkorrekció nélküli adatok), míg jövőre nagyon erős költségvetési expanzió várható. (Az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű egyenlege – korrigálva a magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel – 2005-ben 6,7 százalék lesz, jövőre pedig 6 százalék feletti!)

A kutatóintézet sajtótájékoztatóján elhangzott: az államháztartás hiányával kapcsolatban a gazdasági folyamatok veszélyes irányt vettek, mivel folytatódik a korábbi gyakorlat, hogy az éves hiány jóval meghaladja a tervezettet, így a jövő évi költségtervezet nem a konszolidációra törekszik.

A Kopint-Datorg 7,7 százalékos export- és 5,7 százalékos importnövekedéssel számol idénre, az ipari termelés várhatón 6,5 százalékkal nő, az infláció éves átlagban 3,7 százalékot tehet ki a múlt évi 6,8 százalék után. A prognózis szerint a foglalkoztatottak száma éves átlagban nem fog változni idén. A külkereskedelmi mérleg 2,9, míg a folyó fizetési mérleg 6,6 milliárd eurós hiánnyal zárhat, a működőtőke-beáramlás 3 milliárd eurót érhet el a múlt évi 3.2 milliárd euró után.

A kedvező konjunktúrahelyzet a magyar munkaerőpiacon – ellentétben a régiós folyamatokkal – nem látszik, sőt lendületes munkanélküliség-emelkedés következett be az elmúlt egy évben. Ennek oka Palócz elmondása szerint a munkaerőpiac strukturális átrendeződésében keresendő. Az inaktívak száma csökkent, az aktívaké nőtt, ez utóbbi a nyugdíjrendszerbeli változtatásokkal áll összefüggésben, ugyanis később mennek nyugdíjba az idősek. Fontos még az egyre nagyobb számú képzett fiatal, akik megjelennek a munkaerőpiacon, ugyanakkor a munkakereslet ezzel nem tud lépést tartani, ami magas – 20 százalék körüli –munkanélküliség rátát eredményez ezen korcsoport körében.

(napi.hu, portfolio.hu)