Eörsi: Akár össze se hívják a Magyar Állandó Értekezletet

Nem ez az egyetlen lehetséges együttműködési fórum a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásban – így jellemezte Göncz Kinga a határon túli magyar vezetők által alkotott testületet. Bugár Béla figyelmeztetett: meglévő törvényes jogaikkal sem élnek a felvidéki magyarok.

Krónika: Háttérbe szorulhat a Máért

Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő kijelentette: nem bánná, ha soha többé nem hívnák össze a közös magyar értekezletet – írja a Krónika. A kolozsvári lap a magyar kormányalakításról beszámolva arról ír, hogy részletes elképzeléseiket csak a kabinet megalakítását követően kívánják nyilvánosságra hozni a miniszterjelöltek. A külügyi bizottsági meghallgatáson ugyanakkor Göncz Kinga a Magyar Állandó Értekezlet sorsát firtató kérdésre válaszolva, bár nagyon fontos történelmi testületnek nevezte a Máértet, jelezte: nem ez az egyetlen lehetséges együttműködési fórum a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásban – idézi a lap a Bem tér kijelölt vezetőjét. Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt megerősítette, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala a Miniszterelnöki Hivatal kötelékébe kerül.

Meglevő jogaikkal sem élnek a felvidékiek?

„A dunaszerdahelyi polgármesteri hivatalhoz vajon hányan írtak magyarul kérvényt? Vajon hányan íratják be a gyermekük nevét magyarul születéskor?” – idézi Bugár Béla pártelnököt a Dunaszerdahelyi Hírnök. A Magyar Koalíció Pártja vezetője nyolcéves kormányzásának eredményeit és adósságait mérlegelve bosszankodott amiatt, hogy a meglévő törvényes jogaikkal sem élnek a magyarok. Mint Bugár elmondta: azzal, hogy az MKP kormányzati pozíciót vállalt, valójában bevitte a politikát az utcáról a kormányba és a parlamentbe. Ma már nem kell tüntetni azért, hogy a magyar iskolák megmaradhassanak – tette hozzá. Önkritikával szólt ugyanakkor arról, hogy bár az MKP elérte, hogy duplájára emeljék a kisebbségi kultúrák támogatását, nem sikerült elfogadtatnia a kisebbségi kultúrák finanszírozására vonatkozó törvényt. Felemás eredmény született az oktatás területén is: tizennégy éves erőfeszítések után létrejött Komáromban a magyar egyetem, de számos dolgot nem sikerült megvalósítani a kisiskolák területén. A Benes-dekrétumok negatív következményeinek megszüntetését sem érte el a párt, de hosszú távú programjának részeként a jövőben is küzdeni fog érte – hangsúlyozta az elnök. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően elmondta, Szlovákia ratifikálta ugyan az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját, ám ennek a gyakorlati végrehajtását szolgáló nyolc törvényt már nem volt hajlandó elfogadni a parlament. Az uniós tagság előnyeit ecsetelve kiemelte: ez mindenekelőtt új munkahelyeket jelentett a határ másik oldalán, hiszen például egy Győrbe ingázó dunaszerdahelyi jobb helyzetben van, mint ha Pozsonyba kellene utaznia. Hozzátette: Dunaszerdahelyen a négy évvel ezelőtti 18 százalékról mára 7 százalékra esett vissza a munkanélküliség aránya.

Magyar Szó: Bizonytalan a délvidéki magyarság sorsa

Montenegró kiválásával és Koszovó közeledő önállósulásával „folytatódik annak az országnak a zsugorodása, amelynek a keretei közé szorult a délvidéki magyarság” – áll a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) közleményében, amelyet a Magyar Szó című újvidéki lap ismertet. Az albánok az önállóság fejében várhatóan autonómiát adnak a koszovói szerb községeknek, ami azt jelenti, hogy a szerbek az egyenlőség elve alapján valószínűleg hasonlóképpen autonómiát biztosítanak a dél-szerbiai albánok számára. Vagyis, száz-száz ezer szerb és albán önrendelkezése megoldott lesz, míg a háromszázezer délvidéki magyar sorsa e tekintetben továbbra is bizonytalan – hívja fel a figyelmet a HVIM.