Az olajiratok jelentős részét már megsemmisítették

Egyelőre nem hozzák nyilvánosságra az olajpapírokat – jelentette be kedden Szilvásy György miniszter. Van, amit már nem is fognak, hiszen Szilvásy elismerte: az akták jelentős részét megsemmisítették. Szavaiból az is kiderült: amit a kormány bemutat majd, azokat is megszerkesztik, így a nyilvánosság csak összefoglalókból tájékozódhat.

Szilvásy György annak kapcsán beszélt erről a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy az olajügyi iratokat vizsgáló munkacsoport befejezte az egykori parlamenti bizottság anyagainak átvizsgálását. A titokminiszter hangsúlyozta: nehéz összeegyeztetni a politikai szándékot és a szakmai meggyőződést, de a kormány álláspontja nem változott: továbbra is azt szeretnék, hogy a lehető legtöbb anyagnak oldják fel a titkosítását.

Az olajügyek iratait vizsgáló munkacsoport szeptember végig kapott határidőt az újabb átvizsgálására. A tárca nélküli miniszter tájékoztatása szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő 120 lap túlnyomó többségénél a titkosítás feloldását javasolják az illetékesek, de a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál a nagyjából ötezer lapból majdnem 1300 minősített maradna, a Vám- és Pénzügyőrség pedig semmit nem hozna nyilvánosságra a náluk megtalálható 2700 lapból.

Ismert: hétfőn ülésezett az olajügyekben keletkezett iratokat vizsgáló munkacsoport. Szilvásy György augusztusban nyilatkozott arról, hogy a munkacsoport szeptember 3-i ülése után várhatóan nyilvánosságra hozzák a dokumentumok egy részét. Ez pedig most mégsem történt meg.

Sose derül ki mit semmisítettek meg

Mint elhangzott, a Pallag-bizottság kapcsán 35 731 lapnyi anyagot néztek át és összesen még nyolcvan-százezer lapnyi dokumentum van vissza. Szilvásy György kiemelte: az olajügyben keletkezett iratok jelentős részét leselejtezték az elmúlt években, de pontosan nem lehet tudni, ez mekkora mennyiséget jelent, mert a szabályok nem teszik lehetővé utólagos kimutatás elkészítését.

A bizottság megállapította, hogy iratvesztés nem történt, vagyis törvényesen selejteztek – hangozatta. Ennek ellenére kiderült, hogy sok esetben azt sem tudják, mi volt a megsemmisített iratokban. Újságírói kérdésre ugyanis a titokminiszter elmondta: azért nem lehet utólag listát készíteni a leselejtezett iratokról, mert a megsemmisítésre vonatkozó belső szabályok ellentmondanak egymásnak: nem minden esetben kell ugyanis rögzíteni a leselejtezett anyagok tartalmát.

Nemcsak az anyagok mennyisége miatt hosszadalmas az iratok átvizsgálása, hanem amiatt is, hogy anonimizálni kell az iratokat, ezért több estben összefoglalókat hoznak majd nyilvánosságra, nem az eredeti dokumentumot – szögezte le Szilvásy. Felhívta a figyelmet arra, hogy a személyiségi jogok védelme elsődleges, ezért a neveket és a címeket kihúzzák a nyilvánosságra hozott anyagokban.

Szilvásy György kérdésre válaszolva azt mondta, az interneten keresztül hozzák nyilvánosságra a titkosítás alól feloldott anyagokat, de az még nem dőlt el, hogy egy közös oldalon vagy az érintett szervezetek saját weblapján. A tervek szerint az ilyen anyagokat folyamatosan teszik majd fel az internetre, a miniszter reményei szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal ezt már a jövő héten megteszi.

(MTI)