Elmondása szerint 2001 és 2003 között hét határon túli régióban alakultak meg a magyar nyelvi kutatóhelyek és irodák. A hálózatba tömörült szervezeteket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete és az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete koordinálja – tette hozzá. Legfontosabb feladatuknak a határon túli élő magyar nyelv vizsgálatát tekintik – mondta a szakember, hozzátéve, hogy ahány régió, annyi változata van a magyar nyelvnek.
Kolláth Anna (Szlovénia), a Maribori Egyetem magyar tanszékének vezetője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a határon túli magyar nyelv helyi sajátosságai nem hibák. A magyar nyelvben bekövetkezett változásokat nem tekintjük nyelvromlásnak – mondta a helyi dialektusokról a szakember. Emlékeztetett rá, hogy Trianon után a magyar nyelv is különböző módon fejlődött a határon túli területeken, ahol különféle államnyelvi elemek kerültek be a beszélt nyelvbe.
Ezeket a szakemberek most feltérképezik, s összeállítottak egy úgynevezett „szólistát„, egyfajta határon túli adatbázist, ahol felsorolják, hogy különböző térségekben ugyanazt a kifejezést milyen módosulásokkal használják. Ezeket a formulákat aztán gyakorlatilag felkínálják a nyelvhasználóknak, jelezve, hogy egy-egy fogalmat másként is ki lehet fejezni, s az ugyanazt jelenti, de „nem beszennyezi”, hanem színesíti a magyar nyelvet.
Mint azt Kolláth Anna elmondta: szeretnék elérni, hogy a határon túli magyar tankönyvekben például a földrajzi neveket helyesen írják le és szerepeljenek azokban az adott ország neveinek magyar megfelelői is. A szakemberek egyébként évente kétszer is tartanak a debrecenihez hasonló, kifejezetten nyelvi szakmai munkamegbeszélést ezekről a kérdésekről. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján hozzá is férhetőek az ilyen jellegű nyelvi kutatások eredményei – fűzte hozzá a Maribori Egyetem tanszékvezetője.
(MTI)
Vlagyimir Putyin
Putyin csak játszadozik Donald Trumppal?
