Rekord: minden idők legnagyobb tőkekivonása Magyarországról

Minden idők legnagyobb, egy hónap alatti tőkekivonását hajtották végre augusztusban a külföldiek Magyarországról – erősítették meg a portfolio.hu feltételezését a Magyar Nemzeti Bank szakértői. Mintegy 1050 milliárd forint értékben adtak el forintot a külföldiek úgy, hogy eközben a magyar állampapír-állományuk történelmi csúcsra emelkedett.

Tavaly nyáron a tőkekivonás leghevesebb hónapjában a mostani összegnek csak a kétharmadáért adtak el forintot a külföldiek, a magyar fizetőeszköz mégis az idén augusztusinál lényegesen nagyobb mértékben gyengült az euróval szemben. Az egy évvel ezelőtti és a mostani tőkemozgások okai alapvetően eltérnek egymástól, ez a magyarázat a magyar fizetőeszköz – egyébként már hónapok óta – meglepőnek mondható stabilitása mögött – írja a portfolio.hu.

Az idei, különböző intenzitást mutató tőkekivonás már április óta minden hónapban folytatódik. A példátlan forinteladást az magyarázza, hogy igen nagy mértékben, mintegy 800 milliárd forinttal emelkedett augusztusban a külföldi szereplők nettó forint-deviza „swap” állománya, de a rekordot a magyar részvénypiacon zajló folyamatok is generálták.
Augusztusban a külföldiek nettó értelemben mintegy 250 milliárd forintnyi részvényt adtak el a Budapesti Értéktőzsde legjelentősebb papírjaiból. Eközben az állampapír-állományuk körülbelül 50 milliárd forinttal, 3200 milliárd forintnál történelmi csúcsra emelkedett a hónap közepén.

És a forint miért nem gyengül?

Alapvetően négy főbb tényező segített abban, hogy a magyar fizetőeszköz csak mérsékelt gyengülést szenvedett el a rendkívül nagy külföldi nettó forinteladás mellett is augusztusban.

Nagyon valószínű, hogy a háztartások esetében folytatódott a főként ingatlan- és fogyasztási célú devizahitel-felvétel (júliusban több mint 600 millió eurós, azaz mintegy 150 milliárd forintos értékkel új csúcson volt a szektor nettó forintkereslete – tudtuk meg az MNB illetékeseitől).

A gyengébb forintárfolyam mellett folytatódhatott (élénkülhetett) a vállalati devizabetét-leépítés, illetve folytatódhatott a devizahitel-felvétel is, így feltételezhető, hogy a vállalati szektor is forintvásárlóként jelent meg a devizapiacon.

A magyar állampapírpiacon nem mutatkozott érdemi eladói nyomás a külföldiek részéről.

Lényeges lehetett a forint „fékezett„ gyengülésében a befektetők árfolyam-várakozásának szerepe is. Az augusztusi kamatdöntést megelőző elemzői felmérésében ugyanis számos szakértő csak átmenetinek tekintette a forint amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci problémákból eredő gyengülését, azaz a hosszú távú árfolyam-várakozásokra érdemben nem hatottak a hónap közbeni fejlemények.

(portfolio.hu)