A február 6-i, bűncselekmény hiányában született elutasító határozat nem jogerős, ellene panasszal élt az egyik feljelentő – mondta Keresztes Imre.
Varga Gergely ügyész az Index internetes portálon január közepén nyilvánosságra hozott hangfelvétel tanúsága szerint egy tavaly szeptemberi, a rendőrök ellen folyó büntetőügy tárgyalása kapcsán azt állította: tudja, kik a valódi elkövetők, de nem ők ülnek a vádlottak padján.
A KNYF vezetője annyit elmondott: az első feljelentés január 21-én érkezett, azt követte még három, mindegyik magánszemélytől. A feljelentések szerint Varga Gergely elkövette a mentő körülmény elhallgatásának bűncselekményét.
A feljelentésekről a büntetőeljárási törvényben szabályozott három nap alatt nem lehetett dönteni, ezért feljelentéskiegészítést rendeltek el. Ennek keretében a nyomozó ügyészek áttekintették az ominózus bírósági tárgyalás iratait, az ügyész ellen időközben megindult fegyelmi eljárás anyagát, és természetesen többször is alaposan tanulmányozták az interneten nyilvánosságra hozott hangfelvételt is.
A feljelentéskiegészítés során a törvény nem ad lehetőséget tanúk, illetve a feljelentett személy meghallgatására.
Keresztes Imre arra az Index szerdai cikkének címében megjelent felvetésre, hogy az ügyészség mentegeti a feljelentett ügyészt, mintegy „falaz” neki, annyit reagált: az ügyben eddig keletkezett minden irat, illetve bizonyíték releváns tartalmát rögzítették a feljelentőknek megküldött elutasító határozatban. Így a feljelentők az eljárás során abban a helyzetben vannak, hogy a döntéssel kapcsolatos mindenfajta kifogásukat, panaszukat a felsőbb ügyészi szerveknél előadhatják, és annak megkísérelhetnek érvényt szerezni.
A KNYF vezetője elmondta, hogy az elutasító határozat ellen az egyik feljelentő panasszal élt, így az esetet a Legfőbb Ügyészség vizsgálja majd tovább.
Keresztes Imre megjegyezte, hogy az ügy, mind a történteket, mind pedig a feljelentett személyét illetően példátlan a Központi Nyomozó Főügyészség praxisában, ám miután az eljárás nem zárult le, nem kívánta azt kommentálni. Így arra a kérdésre sem kívánt válaszolni, hogy egy ügyész esetében – épp a szervezet iránti közbizalom megőrzése érdekében – fokozott gondossággal, szigorral kell-e eljárni, avagy feljelentett személyként az ügyészt is ugyanolyan védelem illeti meg a büntetőeljárásban a bűnüldöző hatóságokkal szemben, mint bármely más állampolgárt.
Az Index szerdai cikkében nyilatkozó Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke úgy vélekedett: nem meglepő, hogy a feljelentett ügyész, jogvégzett ember lévén, pontosan tudja, hogyan lehet kibújni a felelősségre vonás alól egy ilyen ügyben.
A „valótlan, alaptalan tényeket állítottam” védekezés eredményezheti egy esetleges büntetőeljárás kudarcát. Az ugyanakkor Dénes szerint szinte biztos, hogy ha nem egy ügyészről lenne szó, ennél kisebb súlyú kijelentésért is indulna büntetőeljárás.
Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet elnöke az Indexnek azt mondta: annak megítélése, hogy Varga Gergely elkövette-e a mentő körülmény elhallgatásának bűncselekményét, kizárólag „az ő tudattartalmának vizsgálatán” múlik, és ezért ha kitart azon állítása mellett, hogy valójában nincs információja az elkövetőkről, büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni. Ebből a szempontból tehát valószínűleg mindegy, hogy elindult-e a nyomozás vagy sem. Ugyanakkor az ügy körülményeinél fogva elvi jelentősége van annak, hogy a nyomozó hatóság milyen formában és milyen indokkal zárja le az eljárását.
„Azzal, hogy az érintett állításait esetleg cáfoló tanúvallomások beszerzése nélkül, a feljelentés elutasításával tett pontot az ügyre, a Központi Nyomozó Főügyészség azt a nemkívánatos látszatot kelti, hogy vizsgálata egy az ügyészi szervezethez tartozó személy esetében nem volt kellően alapos, pedig ez a közvélemény megnyugtatása és az ügyészség presztízsének helyreállítása érdekében jelen esetben kiemelten fontos lett volna" – mondta Kádár András Kristóf.
Varga Gergely a hangfelvétel tavaly őszi készítésekor még nem volt a Fővárosi Főügyészség szóvivője, a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után pár nappal, január 21-én pedig fegyelmi eljárást indított ellene a fővárosi főügyész, és ezzel egyidejűleg felfüggesztette szóvivői beosztásából, de Varga Gergely ügyészként tovább dolgozhat.
(mti)
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
