Sok a visszásság az uniós támogatások kifizetéseiben

Továbbra is túl magas az európai uniós támogatások kifizetéseiben előforduló hibaarány, vagyis a szabálytalan felhasználás – állapította meg az EU számvevőszéke az unió tavalyi, 115 milliárd eurós költségvetéséről hétfőn, Brüsszelben nyilvánosságra hozott éves jelentésében.

Az elmaradottabb ágazatok és területek felzárkózásának segítésére szolgáló, összesen mintegy 42 milliárd eurós kohéziós keretből „a számvevőszéki mintán alapuló becslés szerint a költségtérítéseknek legalább a 11 százalékát helytelenül fizették ki”, és magas a hibaarány a mezőgazdaságra és természeti erőforrásokra jutó 51 milliárd eurós keret esetében is. A számvevőszék elnöke, a portugál Vítor Caldeira ugyanakkor beszámolójában jelezte: előrelépést tapasztaltak az Európai Bizottság felügyeleti és ellenőrző rendszerében, de szükséges az ellenőrzés javítása alacsonyabb szinteken is.

Az uniós számvevők ezzel együtt 14 év után először kedvező véleményt adtak ki a büdzsé teljesítéséről. Az elmaradottabb ágazatok és területek felzárkózásának segítésére szolgáló, összesen mintegy 42 milliárd eurós keretből „a számvevőszéki mintán alapuló becslés szerint a költségtérítések legalább 11 százaléka helytelenül került kifizetésre”, és magas a hibaarány a mezőgazdaságra és természeti erőforrásokra jutó 51 milliárd eurós keret esetében is. Utóbbinál 196 megvizsgált műveletből 61-nél találtak hibát, és ennek kétharmadát súlyosnak minősítették.

A számvevőszék elnöke, a portugál Vítor Caldeira beszámolójában jelezte: előrelépést tapasztaltak az Európai Bizottság felügyeleti és kontrollrendszerében, de szükséges az ellenőrzés javítása alacsonyabb szinteken is. Az Európai Számvevőszék az EU költségvetésének külső ellenőre. Minden évben megvizsgálja a pénzügyi a bevételeket és a kiadási programokat. A testület a tagállamokban számos hiányosságot tárt fel a kontrollrendszerekben, köztük azt, hogy nem voltak elegendőek a kiadások valódiságára irányuló ellenőrzések, továbbá nem tudták kiszűrni az elégtelenül bizonylatolt költségbevallásokat, illetve a pályáztatási eljárásokban előforduló hiányosságokat sem.

A jelentés arra is utalt, hogy „a magasabb szintű ellenőrzések, például a tagállami ellenőrzés bizottsági felügyeletének javulása nem képes ellensúlyozni az alsóbb szinten működtetett kontrollok, például a helyszíni ellenőrzések elégtelenségét”. Caldeira szerint ezért „kritikusan át kell gondolni, hogy a programirányításnál milyen mérlegelési jogkör maradjon országos, regionális, illetve helyi szinten”. A számvevőszék javasolta például, hogy már a felhasználási tervek korai szakaszában, a projektgazdákkal együttműködve tegyenek erőfeszítéseket a hibák hatékonyabb megelőzése érdekében, az Európai Bizottság pedig lehetőség szerint vegye igénybe az egyszerűsítési lehetőségeket, továbbá „alkalmazza hatékonyan a rendelkezésére álló kiigazító intézkedéseket, például a kifizetések felfüggesztését, a pénzügyi korrekciót és a visszafizettetést”.

Az uniós revizorok szorgalmazzák, hogy – többek között a vidékfejlesztés és a kutatás területén – fordítsanak kellő figyelmet az egyszerűsítésre. A jól megtervezett, világosan értelmezhető és könnyen alkalmazható szabályok csökkentik a hibák kockázatát – mutatott rá a számvevőszék. Caldeira emlékeztetett arra: „a költségvetés jelenlegi felülvizsgálata keretében a számvevőszék hangsúlyozta azt is, hogy alapjaiban kell újragondolni a kiadási programok megtervezését”. (MTI)