Csalnak az üdülési csekkel

A megélhetési csalás újabb formája harapózott el az utóbbi időben. A pénzzavarba kerülő családok több ezer forintos veszteséggel, a törvény megszegésével szabadulnak meg a munkáltatójuktól kapott üdülési csekktől. A jegybiznisz idehaza már külön iparággá vált, az üzérek azonnal fizetnek készpénzben.

2010. 04. 11. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akár már ma délután is találkozhatunk, azonnal fizetek készpénzben, több százezer forintos tételben is – mondta kérdésünkre egy budapesti jegyüzér, aki a Keleti pályaudvar egyik újságos-bódéjának falán hirdeti magát. Üdülési csekket, hideg- és melegétkezési utalványt, illetve mindenfajta ajándékutalványt vásárol a pénzzavarba kerülő utalványbirtokosoktól. Mint mondja, az üzlet virágzik, szinte naponta hívják a megszorult családok, amelyek így – például, ha két kereső felnőtt van a családban – több mint százezer forint segítséghez juthatnak.
– A névérték hetven százalékát fizetem ki az üdülési csekkekért és a különféle ajándékutalványokért, míg az étkezési jegyekért nyolcvan százalékot adok – mondta a jegyüzér, aki szerint az egyáltalán nem jelent problémát, hogy az üdülési bonok névre szólók, és a törvény szerint azokat csak a jogos tulajdonosuk válthatja be. Érdeklődésünkre azonban annyit árult el: elég, ha a csekktulajdonos aláírja az eladásra szánt bonokat. Mivel több beváltóhelyen is dolgoznak ismerősei, a jól bejáratott rendszerben könnyedén pénzzé teszi az üdülési utalványokat, amelyeken közösen húsz-harminc százalékot is keresnek.
*
Arra, hogy mennyire népszerű a szolgáltatás, az üzér példaként említette, hogy a múltkoriban egy munkahelyről mintegy 600 ezer forint értékben vásárolta meg a dolgozók csekkjeit. – Az egyikük elpanaszolta, hogy a téli fűtésszámla kifizetésére és az iskoláskorú gyermeke ruházkodására kell a pénz, nyaralásról pedig álmodni sem mernek – mondta a férfi, aki társaihoz hasonlóan nem csupán utcai hirdetésekben, hanem újságokban, internetes oldalakon is reklámozza vételi szándékát.
Az üdülési csekk évek óta a legnépszerűbb béren kívüli juttatásnak számít idehaza, a bonok több milliárd forintos nagyságrendben forognak a piacon, miközben több tízezer munkáltató ezzel az utalvánnyal jutalmazza a dolgozókat. A többféle szolgáltatásra beváltható csekk mintegy kétmillió munkavállalóhoz jut el évente. Ez évtől ezt a népszerű kafetériaelemet sem kerülte el a kormányzati megszorítópolitika. Az üdülési csekk idén ugyan 73 500 forintig járulékmentes, ám a munkáltató immár 25 százalékos adó megfizetésére köteles. Még nem tudni, hogy az újabb teher mekkora visszaesést okoz majd az üdülési csekkek értékesítésénél, azonban a felmérések szerint a munkáltatók körében továbbra is ez a legkeresettebb kafetériaelem. A dolgozók viszont az utalványokat szívesebben váltják készpénzre, akár a törvények megsértése árán is. A 73 500 forint értékű üdülési csekkért például 51 450 forint készpénzhez juthat egy-egy gyorssegélyre szoruló alkalmazott.
A jegyüzérkedés ezzel együtt az üdülési csekket kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) számára sem ismeretlen jelenség, ám úgy tűnik, a szemfüles csalók e területen is egy lépéssel előrébb járnak.
– Sajnos vannak olyanok, akik nem mindig tartják be a törvényeket – reagált megkeresésünkre Karácsony Mihály, az MNÜA elnöke. Elmondta: az üdülési csekket a hatályos törvények szerint csak a kedvezményezett válthatja be az alapítvánnyal szerződésben lévő belföldi szolgáltatóknál, akkora összegben, amekkora az üdülési csekken szerepel. – Magunk is találunk időnként olyan hirdetéseket, amelyek a csekkek törvénytelen adásvételével kapcsolatosak, ilyenkor azonnal értesítjük a hirdetőt, hogy cselekedete büntetendő, és a reklámozó médiának is felhívjuk a figyelmét arra, hogy jogszabályba ütközik az ilyen hirdetések közzététele – vázolta Karácsony. Amennyiben az MNÜA felszólítására az érintettek nem reagálnak, az alapítvány a hatóságokhoz fordul, bár tapasztalataik szerint például az állami fogyasztóvédelmi szerv a legtöbb esetben túl lassan zárja le az ügyeket. Ezután a Fővárosi Bíróságtól kérnek jogorvoslatot, jelenleg például három konkrét ügyben zajlik eljárás.
– Az általunk tapasztalt törvénysértések kapcsán állásfoglalást kértünk az adóhatóságtól is, amely megerősítette, hogy az üdülési csekk átruházása törvénysértő magatartás. Ha tudomásunkra jut, hogy akár a csekk tulajdonosa, akár az elfogadóhely nem a törvények betartásával jutott üdülési csekkhez, úgy az ellenérték megfizetését azonnal megtagadjuk, és rendőrségi eljárást kezdeményezünk – szögezte le Karácsony Mihály.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.