Moszkva újabb gazdasági intézkedést hozott, amely az amerikai energiaszektort célozza: ideiglenes exportkorlátozást vezetett be az Egyesült Államokba irányuló dúsított urán szállítására. A november 15-én kiadott rendelet szerint az export csak egyedi, eseti engedélyekkel folytatódhat, amelyeket az orosz Szövetségi Műszaki és Exportellenőrzési Szolgálat (GTK) hagyhat jóvá.
A döntés nem érte teljesen váratlanul az iparági szereplőket.
Az amerikai kongresszus még májusban fogadta el azt a törvényt, amely 2028-tól teljes mértékben megtiltja az orosz urántermékek importját.
A törvény ugyanakkor 2024-től 2027-ig lehetőséget biztosít bizonyos kivételekre, hogy az amerikai nukleáris erőművek működése ne kerüljön veszélybe.
Az orosz döntés háttere és következményei
Oroszország a világ egyik legnagyobb urándúsító kapacitásával rendelkezik, a globális piac 44 százalékát uralja ezen a téren. Az Egyesült Államok tavaly urándúsítási szükségleteinek 27 százalékát fedezte orosz importból, ami jól mutatja az amerikai energiaellátás függőségét az orosz forrásoktól. Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal (EIA) adatai szerint 2023-ban az amerikai atomenergia-ipar számára Kanadából, Ausztráliából és Kazahsztánból érkezett a legtöbb nyersanyag, de az orosz dúsítási kapacitás továbbra is kulcsfontosságú maradt.
Az orosz uránexport visszafogása nemcsak az Egyesült Államokat érinti. Az amerikai importtilalom bevezetése után Moszkva már korábban jelezte, hogy hasonló intézkedéseket fontolgat más stratégiai nyersanyagok – például titán és nikkel – exportjának korlátozására is. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberi kormányülésén világossá tette, hogy Moszkva kész válaszlépéseket tenni a nyugati szankciók ellensúlyozására.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az intézkedés teljes mértékben összhangban van Oroszország gazdasági érdekeivel, és szimbolikus választ kíván adni az amerikai szankciókra. Peszkov hozzátette, hogy a korlátozások célzottan alkalmazhatók, és kizárólag akkor kerülnek feloldásra, ha az orosz gazdasági érdekeket nem sértik.
Az amerikai atomenergia-ipar helyzete
Az Egyesült Államok saját urándúsítási kapacitása korlátozott. Az ország egyetlen működő dúsítóüzemét az Urenco brit-holland-német vállalat üzemelteti Új-Mexikóban. Bár a létesítmény bővítését már tavaly bejelentették, a teljes kapacitás elérése még éveket vehet igénybe.
Eközben az amerikai piac alternatív beszállítók felé fordulhat, mint például Kanada és Kazahsztán, de ezek az országok nem tudják teljes mértékben helyettesíteni az orosz dúsított uránt.
A Washington által kiadott importtilalom részeként az amerikai Energiaügyi Minisztérium (DOE) két különleges engedélyt adott ki 2024-re és 2025-re, amelyek lehetővé teszik bizonyos orosz uránszállítmányok behozatalát. A Centrus nevű amerikai urándúsító vállalat és a Constellation energiaszolgáltató ezek révén fenntarthatja működését. Az orosz Tenex vállalat ugyanakkor most már csak egyedi engedélyek birtokában szállíthat az Egyesült Államokba.
Uránpiaci reakciók
Az orosz exportkorlátozás azonnali hatást gyakorolt a globális uránpiacra. Az UxC piackutató cég szerint a dúsított urán novemberben 2025-re vonatkozó szerződésekben kilónkénti ára 4 dollárral emelkedett, így elérte a 84 dollárt.
A globális piac bizonytalansága miatt több eladó átmenetileg visszavonta ajánlatait, ami tovább növelte az árfolyamot.
Eközben az amerikai nukleáris ipar szereplői óvatos optimizmussal várják, hogy a DOE újabb engedményeket tegyen, illetve alternatív beszállítók gyorsan lépjenek piacra. A francia Orano például bejelentette, hogy új dúsítóüzemet épít az Egyesült Államokban, de a projekt legkorábban az évtized végére valósulhat meg.
Borítókép: Illusztráció: Az orosz uránexport korlátozása súlyosan érintheti az amerikai nukleáris energiaellátást (Fotó: AFP)
