Tekintse meg a Hír TV helyszíni beszámolóját!
A Visegrádi Négyek csúcstalálkozóját követően kétoldalú tárgyalást folytatott egymással Orbán Viktor magyar és Iveta Radicova szlovák miniszterelnök. A konstruktív megbeszélést áthatotta a közös bizakodás, hogy a két ország kapcsolatában új fejezetet lehet nyitni – áll Szijjártó Péter közleményében. A két miniszterelnök megállapodott abban, hogy a vegyes bizottságok – amelyek munkája korábban elakadt – újra kezdik működésüket, melynek eredményét majd a miniszterelnökök értékelni fogják. A két kormányfő megállapodott abban, hogy olyan új területeket vonnak be a szlovák-magyar együttműködés fókuszába, mint az észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztések, a határmenti együttműködés és a gazdaságpolitika dinamizálása. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy a közép-európai együttműködés igényli a szlovák-magyar együttműködést, a jó szlovák-magyar kapcsolatok pedig erősítik a közép-európai együttműködést.
A Visegrádi Négyek csúcstalálkozója után kétoldalú tárgyalást folytatott egymással Orbán Viktor magyar és Petr Necas cseh miniszterelnök. A két kormányfő egyetértett a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésének fontosságában, különös tekintettel a közlekedési infrastruktúra és az energiapolitika területén – zárul a miniszterelnök szóvivője által jegyzett közlemény.
A lengyel miniszterelnök 2007-es választási sikerére utalva úgy fogalmazott: a varsói expressz megérkezett Budapestre, látogatást tett Pozsonyban, és Prágát sem hagyta érintés nélkül. Ez számára azt jelenti, hogy Közép-Európa megújult, Közép-Európában az emberek komoly változásokat akarnak – mondta.
A kormányfő szerint ma komoly igény van Közép-Európában a közép-európai együttműködés rendszerének felépítésére. Orbán Viktor azt mondta, ma a napnál világosabb: „Ha nem akarjuk, hogy a vasfüggönyt pénzfüggöny váltsa fel (...), akkor a közép-európai államoknak együtt kell egymással működniük”.
Ha lesz Közép-Európában erőteljes gazdasági növekedés, és az minél erőteljesebb, annál inkább lesz versenyképes az Európai Unió a nemzetközi gazdasági térben – hangsúlyozta.
Kifejtette: a találkozó alkalma ahhoz kapcsolódik, hogy véget ért a magyar V4-elnökség, és kezdődik a szlovák. Tájékoztatása szerint a megbeszélésen a magyar résztvevők beszámoltak az elmúlt egy év eredményeiről, így a dél-európai térség euroatlanti integrációjának segítéséről, a keleti partnerség fejlesztéséről, a közép-európai romastratégia megalkotásáról, valamint az energiabiztonság növeléséért tett lépésekről, és megállapították, hogy az egyéves magyar elnökséget sikerrel zárták. A szlovák miniszterelnök pedig bemutatta országának a következő évre kidolgozott visegrádi programját.
„Ha együtt akarunk működni egymással, akkor ahhoz kellő alázat szükséges”
Orbán Viktor a közép-európai együttműködést firtató kérdésre azt mondta, „ha együtt akarunk működni egymással, akkor ahhoz kellő alázat szükséges”. Vannak időszakok, amikor nincsenek kétoldalú konfliktusok, és vannak, amikor vannak; most éppen van – mutatott rá. „A magyar diplomáciától most nem az várható el, hogy első számú motorja (...) legyen ennek az együttműködésnek, hanem ezeknek a vitáknak a tudomásulvétele mellett kellő alázattal, a nemzet érdekeit képviselve részese maradjon ennek a közép-európai együttműködésnek” – közölte.
Hozzátette: reméli, hogy az energetikában és az észak–déli transznacionális kapcsolatokban – így például a közlekedésben – eljutnak abba a szakaszba, amikor konkrét, látható eredménye is lesz a közép-európai együttműködésnek.
Az MTI korábbi információja szerint délután Orbán Viktor szlovák és cseh kollégájával folytat majd kétoldalú megbeszélést. Az Iveta Radicovával folytatott találkozó az első alkalom lehet a vitás kérdések rendezésére az új budapesti és az új pozsonyi kabinet között. (Donald Tuskkal már június 1-jén négyszemközt tárgyalt Orbán Viktor Varsóban, első külföldi hivatalos látogatásán.)
Nem lesz magasabb a hiány
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között létrejött szerződés alapján az egyetlen konkrét elvárás Magyarországgal szemben a 3,8 százalékos költségvetési hiány, ezt az ország be is fogja tartani – közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentette: ennek az évnek a végén Magyarország költségvetési hiánya nem lehet 3,8 százaléknál magasabb, és nem is lesz. Az azonban, hogy ezt hogyan kell elérni, kizárólag nemzeti felelősség – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a Magyarország és az IMF közötti tárgyalások ügyében „annyi fűt-fát, tücsköt-bogarat” összehordtak, hogy egyáltalán nem lepődik meg, ha az emberek nehezen ismerik ki magukat ebben az ügyben.
Kifejtette: a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország között 2008-ban létrejött szerződés ez év októberében lejár. E szerződésben azt rögzítették, hogy Magyarország 2010-ben 3,8 százalékos költségvetési hiánnyal gazdálkodik, ez az egyetlen konkrét elvárás az országgal szemben. „Ezt a szerződést betartjuk” – jelentette ki.
Ezzel a 3,8 százalékos költségvetési hiánnyal Magyarország az Európai Unió 27 tagállama között az 5-6. helyen található – tette hozzá. Ugyancsak újságírói kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a piacok kérdésébe nem kíván beavatkozni, „a piacoknak megvan a gazdája, reagálnak, ahogy reagálnak”. Hozzáfűzte: a piacok kalkulációjához egyetlen dologgal tud hozzájárulni, azzal, hogy a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettséget betartják.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!