Az Európai Unió bírósága ugyanis júniusban egy szlovákiai nyugdíjas beadványa alapján úgy döntött, hogy nyugdíj-kiegészítésre jogosult minden olyan mai európai uniós állampolgár, aki az egykori Csehszlovákiában volt alkalmazva, és bár csehszlovák nyugdíjjogosultságot szerzett, mai hazájában alacsonyabb nyugdíjat kap, mint amennyi a jelenlegi csehországi szabályok szerint megilletné. A Lidové Noviny című lap szerdai összeállítása szerint a bírósági döntés alapvetően a mai szlovák nyugdíjasok egy részét érinti. Arról eltérnek a becslések, milyen összegbe kerülne a cseh államnak, ha az érintett mai szlovák állampolgárok élnének a bírósági döntéssel. A legfelsőbb cseh közigazgatási bíróság a nyugdíjkiegészítést kérő asszony ügyét augusztus végén fogja tárgyalni.
Az ügy előzménye, hogy Csehszlovákia megszűnése (1992) után a volt közös állam nyugati felében, Csehországban magasabbak a nyugdíjak, mint Szlovákiában. Ennek következtében a korábban Szlovákiában dolgozó cseh állampolgárok is kisebb nyugdíjat kapnak, mint csehországi társaik. Miután ezt sérelmezték, bíróság elé vitték, s a taláros testület nekik adott igazat, a cseh állam kiegészíti nyugdíjaikat. Ilyen nyugdíjkiegészítést ma több ezer cseh állampolgár kap. Csehszlovákiai kettéválása után azok a csehek, aki felvették a szlovák állampolgárságot, nem kapnak nyugdíjkiegészítést, amit egy részük továbbra is bírál.
Marie Landtová ezért újra bírósághoz fordult. Csehország belépése után az Európai Unióba a cseh legfelsőbb közigazgatási bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a gyakorlat diszkriminatív, s nyugdíj-kiegészítésre a többi volt csehszlovák állampolgár, ma EU-állampolgár is jogosult. Az ügyet az EU-bíróság is megvizsgálta, s ezt az álláspontot megerősítette. Ennek alapján alakult ki az a jogi helyzet, hogy a szlovák nyugdíjasok is kérhetnének nyugdíjkiegészítést Prágától. „A cseh nyugdíjrendszer számára ez évente akár több tíz milliárd koronás kiadást is jelenthetne” – mondta az újságnak Viktorie Plívová, a munkaügyi és népjóléti minisztérium szóvivője. Pavel Kantorík, a cseh ombudsmani hivatal képviselője szerint azonban ez az összeg eltúlzott.
Szlovákiában jelenleg 953 ezer nyugdíjas van, egyelőre nem tudni, hánynak járna közülük a nyugdíj-kiegészítés. Jaroslav Vlasín, a legfelsőbb közigazgatási bíróság tagja úgy véli: ilyen nyugdíj-kiegészítésre azok jogosultak, akik Csehszlovákia megszűnése után mentek nyugdíjba, s a volt közös államban ledolgozták az előírt 25 évet. Kantorík úgy véli, hogy a nyugdíj-kiegészítésre azok jogosultak, akik a két ország EU-ba való felvétele után – 2004. május – mentek nyugdíjba. Ez néhány tízezer embert jelent.
Pavel Rychetsky, a cseh alkotmánybíróság elnöke úgy ítélte meg, hogy szerinte a szlovák nyugdíjasoknak nincs jogalapjuk a nyugdíj-kiegészítésre, s a bírósági döntések értelmezése helytelen. A Lidové Noviny úgy tudja: Rychetsky véleményét a bírák között gyakorlatilag senki sem osztja. Azt viszont nem lehet kizárni, hogy az ügy a legfelső közigazgatási bíróságon nem zárul le, s később az alkotmánybíróság elé kerül.Statisztikai kimutatások szerint jelenleg 1791 koronás különbség van a szlovákiai és a csehországi nyugdíjak átlaga között, a cseh nyugdíjak javára.
(MTI)
origo.hu
Diákhitel-korrupció: újabb büntetőeljárás miatt is kikérhetik Magyar Péter mentelmi jogát az EP-től?
