Természetvédelem a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban

Veszprém és Zala megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelkedően sok természeti értéket őriztek meg számunkra. A Balaton északi partvonalától a Rába síkjáig, a Marcal folyó völgyétől a Tési-fennsíkig, a Mura mentétől a Kis-Balatonig számos geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi érték érdemelte ki a természetvédelmi oltalmat. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park csaknem 57 ezer hektáros területén kívül Veszprém megyében két tájvédelmi körzet és húsz természetvédelmi terület, míg Zalában két természetvédelmi tájegység áll országos védelem alatt. Emellett helyi – önkormányzati – védettséget élvez 118 helyszínen több mint ezer hektárnyi terület. Kovács Béla, a park frissen kinevezett igazgatója beszélt terveikről, Barcza Gábor, a Káli-medencei tájegység területi felügyelője pedig bemutatta az egyik legértékesebb hazai természetvédelmi területet.A Balaton-felvidéki Nemzeti Park fő tájegységei a Kis-Balaton, a Keszthelyi hegység, a Badacsony és a Tapolcai-, a Pécselyi-, a Káli-medence, valamint a Tihanyi-félsziget.- Az igazgatóság két megyében lévő védett területeken végzi szakhatósági tevékenységét. Közülük domináns tájegység a tényleges nemzeti park, amely 57 ezer hektár kiterjedésű. Ez év elején terjesztettük fel a környezetvédelmi tárcához a nemzeti park úgynevezett kettes ütemét, amellyel reményeink szerint hétezer hektárral bővülhet a park területe – mondta Kovács Béla, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója.A természetvédelmi tájegység vezetője úgy véli, külön jellegzetessége a parknak, hogy egy olyan területen kell természeti és táji értékeket megőrizni, fenntartani, amely egyben az ország egyik kiemelt idegenforgalmi körzete is. Ezért komoly tárgyalásokat folytatnak partnereikkel a turizmus és az azzal járó építkezések, valamint a mobilhálózat-rendszer kiépítésével kapcsolatban.- Idetartozik a 20-30 méteres átjátszótornyok építése, hiszen ezeket a park területére kívánják telepíteni, amelyek a táji értékeket komolyan befolyásolhatják.Irreális elképzelésnek tartja, amit bizonyos szélsőséges szervezetek hangsúlyoznak, hogy a védett területekről ki kellene tiltani a turistákat. Szerinte ezt a Balaton környékén csak szigetszerű foltokban lehet megoldani ott, ahol ezt indokolja a természeti értékek védelme. A többi területen inkább az irányított turizmus a jellemző.A speciális érdeklődési igény kielégítésétől sem zárkóznak el, vagyis az ökoturizmus részeként a védett területek is látogathatók külön engedéllyel és kísérőkkel. Ilyen a Kis-Balaton körzete, amely egyben nemzetközi jelentőségű vízi és vadvédelmi terület.A jelenlegi, Veszprémben lévő igazgatóság a park területétől 20-30 kilométeres távolságra esik, de ez megváltozik az úgynevezett kettes ütem megvalósulása után. A mostani igazgatóság épülete két-három éven belül visszakerül egyházi tulajdonba. A tervek szerint egy Csopakon vásárolt ingatlanba költöznek a felújítás után. Összesen 66 főből áll a szakapparátus.- Huszonkét természetvédelmi őrünk van, azaz átlag 3,5 ezer hektárra jut egy, ami elvileg, hazai viszonylatban, optimális lenne. Itt inkább a nemzeti park elhelyezkedése, azaz tagoltsága indokolná az őrszolgálat kibővítését. Ezt segítheti a Környezetvédelmi Minisztériumtól kapott kilenc Niva és egy Land Rover terepjáró, ha megkapjuk a kocsikhoz az üzemeltetési feltételeket is.A 41 éves igazgató elmondása szerint viszonylag alacsony a park dolgozóinak átlagéletkora, a szakmai munkát tanárok; agrármérnökök, erdészek, erdészeti végzettségű biológusok, geológusok végzik.- Több forrásból teremtjük elő a működésünk feltételeit: az egyik a központi költségvetés, emellett vannak pályázati lehetőségek is. Ez utóbbiak a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatát jelentik. Idén elfogadták öt pályázatunkat. Ezek a védett területek fenntartása és kezelése; az idegenforgalmi pályázati projekt; az oktatási központok fejlesztése; védett madárfajok megóvása, illetve őshonos gyümölcsfafajok fenntartása.A néhány hete kinevezett igazgató megfelelőnek tartja a jelenlegi szakapparátus felkészültségét, ezért velük kíván tovább dolgozni, házon belüli változtatásra azonban gondol, például a gazdasági vonal fejlesztésére. A kis-balatoni régióban viszont erősíteni akarja a természetvédelmi őrszolgálatot. A nem védett tájegységek szakhatósági feladatainak ellátását is fokozzák majd, egy tavalyi kormányrendelet értelmében. Indokolja ezt az idén március 1-jétől érvénybe lépett, szabálysértéssel kapcsolatos törvény is, amely súlyosabb szankciókat tartalmaz elődjénél.A Káli-medence a honfoglalás kori, Kál nevű nemzetségről kapta a nevét. Az e korból jól ismert Bulcsú vezér szálláshelye volt ezen a területen. A középkorban még kilenc település őrizte a Kál nevet, mára három maradt belőlük: Köveskál, Szentbékkálla és Mindszentkálla.Barcza Gábor, a Káli-medencei tájegység-területi felügyelője tájékoztatott az ott folyó természetvédelmi tevékenységről.- A szőlészeti-borászati kutatóintézettel kötött megállapodás alapján a Káli-medencében található Kornyi-tó partján bebálázzuk a nem haszon nádtörmeléket, ezt kísérletképpen szőlősortakarásra használják. Ez a badacsonyi szőlőterületeken az eróziót csökkentő, vegyszertakarékos, környezetvédő megoldás. Emellett – a terület arculatának és hangulatának visszaállítására – az itteni legelőkre kitelepítünk a medencére régebben is jellemző állatokat: szürkemarhát és rackát.Salföld község természetvédelmi részén található a Balaton-felvidék építészeti hagyományainak megfelelően helyreállított volt tsz-major, ahol a sátortetőkből nyeregtetőket csináltak, az oromfalaknál macskalépcsőket építettek, emellett vakolatdíszeket tettek fel. A major amellett, hogy a Káli-medence tájegységének igazgatási központja, idegenforgalmi céllal kialakított bemutatási terület.- A génmegőrző központ mellett helyezték el a szürkemarhákat, a házi bivalyokat, a mangalicákat, a fekete rackákat, a komondort, pulit, különböző szárnyasokat, pónikat, szamarakat, kecskéket és a park lovait. A pedagógusok és diákok számára is tartanak bemutató előadásokat, de bejárják az egész Káli-medencét is az 5-6 órás program részeként – sorolta a látogatók lehetőségeit a területi felügyelő, aki egyben a központ vezetője.A majort bérlők – vállakozók – üzemeltetik, emellett gondozzák a park állatait is. Svájci alapítványi hozzájárulásokból, illetve magyar pénzekből, többek között a környezetvédelmi alap anyagi segítségével készült el 1997-ben az a tábla- és útjelzőrendszerből, illetve kiadványokból álló háromnyelvű tájékoztatórendszer, amely bemutatja a teljes nemzeti parkot. Kilenc községben felállítottak egy úgynevezett térképházat, amely az adott terület látnivalóit ismerteti a látogatókkal. Emellett 79 tábla segít a tájékozódásban.- Források, legelőerdők, öreg romok, magányos famatuzsálemek és tavak, szebb temetők, útszéli keresztek és kirándulási útvonalak, túrák szerepelnek a tájékoztatóban. Minden egyes községről készült egy ismertető, s külön a Káli-medencéről egy útikalauz.A Káli-medence Salföldnél kezdődik és a Hegyestűnél ér véget. Tizenhárom község található itt, többek között e terület része Kékkút, Kővágóörs, Köveskál, Monoszló, Balatonhenye, Mindszentkálla és Szentbékkálla. Kiemelkednek a 9111 hektáros védett tájegység természeti kincsei közül a geológiai értékek. Délen permi vörös homokkő hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és a dolomitok változatos formái találhatók. Fokozottan védett területei például a salföldi, a kővágóörsi és a szentbékkállai kőtenger, vagy a Fekete-hegy platóján lévő bazaltmélyedések tavai a tőzegmohaláppal. De fokozottan védett a Kapolcs feletti Királykő, a Sásdi-rét és a Monoszló melleti Hegyestű is.A Káli-medence kiemelkedik a park többi tájvédelmi egysége közül, hiszen két bemutatóterületük van: a már említett salföldi major és a Hegyestű, amely egy 341 méter magas, félig elbányászott bazalthegy. Ez utóbbi egy 5-6 millió évvel ezelőtt működött vulkán belsejét fedi fel számunkra, amelynek kráterében a megdermedt láva a kihűléskor sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. Hazánkban egyedülálló a triász mészkőre települt bazaltszirt látványa, de Európában is ritkaságszámba megy.- Természetvédelmi szempontból óriási problémát jelent, hogy egy korábbi sajtóinformáció miatt sziklamászók jelentek meg a Hegyestűn, mert a legjobb mászóhelynek jelölték meg a Káli-medencében. A terület a fokozottan védett kategóriába tartozik, emellett a kőszirt omlékony, azaz életveszélyes. A helyszíni bírságról nem is beszélve, a szabálysértési feljelentést követően a büntetés összege elérheti a 150 ezer forintot.A geológiai bemutatót és a Hegyestű-szirtet sokan látogatják, megtörténik, hogy a nyári időszakban naponta ezren is kíváncsiak a látványosságra. Egy nyitott részen a bazaltbányászatnak állít emléket a kiállítás, emellett ismertetik a bezárt területen a Balaton-felvidék geológiai kialakulását fényképek, táblázatok, és kőzetbemutató segítségével. Szabadtéri kőtár is található itt, a jellemző Balaton-felvidéki kőzetekkel. Láthatnak a látogatók homokkövet, bazalttufát, mészkövet, dolomitot, valamint a kőtengerek összekristályosodott anyagát, a konglomerátumot.- A Káli-medence északi oldalán, a Fekete-hegy környékén hidegtűrő bükkösök vannak, a balatoni hangulatot idézi viszont a déli oldalon a szubmediterrán klíma szőlőkkel, fügével, gránátalmával és nagyobb forrásokkal. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park különlegessége, egyben jelképe is a lisztes kankalin, amely itt terem a Káli-medencében. Ez egy alhavasi, jégkorszaki maradványnövény Magyarországon, amely a talaj- és a vízviszonyok miatt már csak a Sásdi-réten terem. A növény életterét azonban itt is veszélyeztették, amikor a nyolcvanas évek tsz-időszakában hatalmas pénzekhez lehetett jutni pusztán a gyepek feltörésével, amely vízelvezetéssel járt. Fából készült zsiliprendszerrel visszatartva a vizet rekonstruálták az élőhelyet, így megakadályozva a láprét kiszáradását.Vezetőnk elmondása szerint a parkot egyre többen látogatják. Az általuk otthagyott szemét okozza a legnagyobb gondot, a Káli-medencében azonban a területi felügyelő ennek ellenére nem tud növény- és állatkárosításról. Legtöbb gondjuk az építkezésekkel van, hiszen, mint mondja, akinek sok a pénze, azt épít, amit akar.Védett a medencében található kékkúti forrás is. A terméket a reklámokból úgy ismeri a közönség, mint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén lévő, érintetlen környezetben fakadó forrás vizét. Az ottani ásványvízüzem évente ötmillió forinttal szponzorálja a parkot, ezt az összeget vízvédelemre és természetvédelmi oktatási célokra kell fordítani. A Kékkúton feltörő ásványvíz a vulkáni utóműködés legvégső szakaszát jelenti. Nagyon mélyről érkezik, az egyik legjobb magyar ásványvízként tartják számon.A medence legjelentősebb geológiai formációja a szinte nyílt karsztterület, amely mészkő és dolomitsziklákat jelent. Ezt hívják kőtengernek. A század eleji fényképek és leírások bizonyítják, hogy nagyon sok kőszikla állt ki a talajból. Kőről kőre lépkedve jutottak át az emberek a falvak egyik feléből a másikba. Mára szinte az összes követ elvitték, kibányászták, ami pedig megmaradt, fokozottan védetté nyilvánították. Salföld, Kővágóörs és Szentbékkálla határában találhatók a kőtenger kisebb foltjai.A lefolyástalan, húszhektáros Kornyi-tó azért érdekes hidrogeológiai szempontból, mert a karsztvíz szintjét mutatja. A tenger szintje felett százhúsz méterre található állóvíz élőhelye a barna rétihéjának, a vörös és a szürke gémnek, a búbos vöcsöknek, a bölömbikának, de kócsagot is találhatunk a területen. Az aktív természetvédelmet példázza a tó partján lévő egykori mészkőbánya, amelyet telehordtak szeméttel. A területet rendezték a rehabilitációra fordítható állami pénzből, ennek során közel száz teherautónyi szemetet hordtak el, majd termőföldet hordtak rá, lankássá téve a meredek falakat. Jelenleg geológiai bemutatóhelyként látogatható.- Tihany térségében a Balaton egy része is természetvédelmi terület. A vízfelületre ez nem vonatkozik, a nádasok viszont a nemzeti park részei. A hattyúk védett állatnak számítanak, viszont sok esetben természetvédelmi problémákat okoznak. Például a fészkük egészen távoli környékéről is elűznek minden madarat. Túlszaporodásuk megakadályozására a természetvédők és a park munkatársai bezsírozzák a tojásokat. Ha ugyanis kidobálnák azokat, sarjúfészket raknának, azaz újra költenének a madarak, így viszont nem kelnek ki a fiókák.A park munkatársai a biotermékek előállítóit is meghívják a jelentősebb rendezvényeikre. Ilyen lesz május 28-án az európai nemzeti parkok napja, és szeptember 17-én a nemzeti park védetté nyilvánításának harmadik évfordulója. Idén Hagyományőrzés és természetvédelem címmel rendezik meg a találkozót.