A közel-keleti helyzet további eszkalálódása és újabb légtérzárak miatt a Wizz Air azonnali hatállyal minden a térségbe tartó járatát visszafordította vagy kitérő repülőtérre irányította – közölte a légitársaság hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a hétfői, Budapestről Dubajba tartó járat Rijádban szállt le, az utasok ellátását a légitársaság már szervezi. A Wizz Air az illetékes hatóságokkal, biztonsági szolgálatokkal egyeztetve figyelemmel kíséri a fejleményeket és mindent megtesz az utasok és a személyzet biztonságáért – hangsúlyozta a Wizz Air Magyarország.

Az Amerikai Egyesült Államok iráni atomlétesítmények elleni légicsapásai után Olaszországban életbe lépett a legmagasabb terrorkészültség. Giorgia Meloni miniszterelnök rendkívüli nemzetbiztonsági tanácskozást hívott össze, és az érintett tárcák vezetőivel egyeztetve jelentős biztonsági intézkedéseket rendeltek el országszerte a fokozódó kockázatok miatt.

Egy háborús elemzéssel foglalkozó szakértő szerint Iránnak számos lehetősége van arra, hogy visszavágjon az Egyesült Államoknak – úgy, hogy közben elkerülje egy esetleges amerikai válaszcsapás veszélyét.

– állítja Steve Hill, a King's College London Hadviselési Tanszékének tiszteletbeli professzora és az ABC News szakértője. A professzor hozzátette, hogy Irán széles eszköztárral rendelkezik a megtorláshoz.

Franciaország úgy döntött, hogy mozgósítja az A400M típusú katonai repülőgépeket, hogy az izraeli Ben-Gurion-repülőtérről Ciprusra szállítsa azokat a francia állampolgárokat, akik ezt igénylik – jelentette be a francia védelmi és külügyminisztérium hétfőn. 

Friedrich Merz német kancellár úgy vélekedett hétfőn, hogy nincs semmi alapja bírálni Izraelt és az Egyesült Államokat amiatt, hogy támadást intézett Irán ellen. 

– fűzte hozzá. A német kancellár szerint egyértelmű, hogy Irán atomfegyver előállításán dolgozott. Leszögezte: 

A Fehér Ház szerint az iráni népen múlik, hogy „fellázadjon a brutális terrorista rezsim ellen”. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn az ABC Newsnak azt mondta, hogy az Egyesült Államok katonai álláspontja nem változott. Egy külön Fox News-interjúban Leavitt azt mondta, hogy az amerikai elnök hisz abban, hogy az iráni nép irányíthatja a saját sorsát. Mindez azután történt, hogy Donald Trump elnök egy vasárnapi közösségi média-bejegyzésében felvetette, hogy Iránban vezetőváltásra lenne szükség.

– írta Trump a közösségi médiaplatformján, a Truth Social-on vasárnap este.

Hétfő délután az Egyesült Államok katari nagykövetsége felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy további értesítésig óvatosságból húzódjanak biztonságba. A katari Al Udeid bázis – a legnagyobb amerikai katonai létesítmény a Közel-Keleten – mintegy 10 ezer amerikai katonának ad otthont – írja az ABC News.

Iráni rakéta becsapódását rögzített egy autós fedélzeti kamerája Izraelben. A rakéta egy erőmű közelében robbant fel Asdód városában. Halálos áldozatokról nem érkezett jelentés, de az áramellátás néhány területen megszakadt.

Az Air France július 14-ig felfüggeszti a Tel-Avivba közlekedő járatait - közölte a légitársaság szóvivője. A légitársaság emellett június 24-ig törölte a Dubajba és Rijádba induló és onnan induló járatait. A libanoni Bejrútba induló és onnan induló járatokat szintén felfüggesztették június 25-ig. A finnországi székhelyű Finnair hétfőn jelentette be, hogy a közel-keleti biztonsági helyzet miatt június 30-ig törölte a Katar fővárosába, Dohába induló és onnan induló járatait.

Vlagyimir Putyin „teljesen kiprovokálatlan agressziónak” nevezte az Irán elleni izraeli és amerikai támadást, amelynek „nincs semmilyen alapja és indoka”. Hangsúlyozta: 

Dmitrij Peszkov szerint a segítség „attól függ, hogy miről fog beszélni az iráni fél”. A légvédelmi rendszerekről nem nyilatkozott, de a közvetítői ajánlatot „nagyon fontos formájának” nevezte az iráni támogatásnak.

– mondta. Peszkov és az SZVR is megerősítette: Trump nem tájékoztatta előre Putyint. A támadás „nem gyakorol hatást az orosz-amerikai kapcsolatokra”.

Putyin célja: „a fegyveres szembenállás mielőbbi megszüntetése” és a helyzet diplomáciai rendezése.

Az Air France bejelentette, hogy július 14-ig felfüggeszti Tel-Avivba tartó és onnan induló járatait a térségben kialakult fokozott biztonsági kockázatok miatt – közölte a légitársaság szóvivője.

Emellett június 24-ig minden járatát törölte Dubajba és Rijádba, a libanoni Bejrútba közlekedő járatok pedig június 25-ig szünetelnek.

A légitársaságok hangsúlyozzák, hogy az utasok biztonsága elsődleges szempont, és a döntések a térség instabilitása miatt születtek.

Az izraeli és amerikai légicsapások „óriási hatást” gyakoroltak Irán nukleáris programjára – jelentette ki Rob Macaire, az Egyesült Királyság korábbi teheráni nagykövete a Sky News műsorában.

Macaire szerint a Fordow-i föld alatti létesítmény sorsa egyelőre nem tisztázott, és eltarthat egy ideig, amíg kiderül, milyen mértékű károsodás történt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a két ország támadásainak együttes hatása „komoly csapást mért” az iráni atomprogramra.

 – fogalmazott Macaire.

Hozzátette: jelenleg ez a legnagyobb tétje a nemzetközi közösség számára.

Izrael hétfőn megerősítette, hogy légicsapások sorozatát indította Teherán ellen, célba véve az iráni kormány több stratégiai létesítményét. A célpontok között szerepelt a hírhedt Evin börtön, valamint a Forradalmi Gárda biztonsági főhadiszállása is.

A támadások közvetlenül azután történtek, hogy az Egyesült Államok a hétvégén bombázta Irán több nukleáris létesítményét, felerősítve a félelmeket egy kiszélesedő regionális konfliktus miatt.

A kínai külügyminisztérium közlése szerint több mint 3600 kínai állampolgárt evakuáltak Iránból és Izraelből a térségben zajló harcok miatt. A tárca tájékoztatása szerint csak Iránból mintegy 3125 embert szállítottak ki, míg Izraelből további 500 kínai állampolgár hagyta el az országot az egyre fokozódó iráni megtorló csapások miatt.

A minisztérium hangsúlyozta: mindenki, aki kérte az evakuálást, biztonságban elhagyta az érintett területeket.

Az Egyesült Államok katari nagykövetsége figyelmeztetést küldött az országban tartózkodó amerikai állampolgároknak, arra kérve őket, hogy további értesítésig maradjanak otthon, és lehetőleg ne mozduljanak ki.

A közlemény szerint az ajánlás „elővigyázatosságból” született, konkrét fenyegetést azonban nem részleteztek. A nagykövetség jelenleg is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását.

Izrael példátlan intenzitású támadásokat hajt végre Teherán belvárosában – jelentette be Izrael Katz védelmi miniszter. Mint mondta, a célpontok között szerepel a hírhedt Evin börtön – ahol politikai foglyokat tartanak –, a Forradalmi Gárda belbiztonsági központja, valamint a félkatonai Baszidzs egységek főhadiszállása is.

„Minden egyes lövésért, amit Izrael otthonai felé adnak le, büntetés jár. A támadások teljes erővel folytatódnak, és az iráni diktátor megfizet érte” – fogalmazott a miniszter.

Izraeli légitámadás érte Teherán egyik legismertebb börtönének, az Evin börtönnek a bejáratát – jelentették külföldi források. A létesítmény hírhedt az ott fogva tartott politikai elítéltek és civil aktivisták miatt.

A támadásról készült videófelvételt Gideon Sa’ar, Izrael külügyminisztere is megosztotta a közösségi médiában, amelyhez spanyol nyelvű üzenetet fűzött:
„Viva la libertad, carajo!” – vagyis: Éljen a szabadság, a fenébe is!

Sa’ar hozzátette:

„Újra és újra figyelmeztettük Iránt, hogy hagyjon fel a civilek célba vételével.
De ők folytatták – még ma reggel is. Ez a válaszunk.”

A támadás újabb fejezete a közel-keleti konfliktus eszkalációjának, amelyben az üzenetek nemcsak katonai, hanem szimbolikus szinten is zajlanak.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint az Egyesült Államok hétvégi légicsapásai súlyos károkat okozhattak az iráni Fordó föld alatti urándúsító létesítményében – jelentette ki Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója Bécsben. 

Grossi szerint az iszfaháni atomlétesítmény is találatot kapott, és feltehetően a dúsított uránt tároló alagutak bejáratai is megsérültek.

A főigazgató felszólította Iránt, hogy engedje vissza a NAÜ ellenőreit a létesítményekbe, hogy tisztázható legyen például a 400 kilogrammnyi, 60 százalékra dúsított uránkészlet sorsa. Elmondása szerint Irán már jelezte: különleges védelmi intézkedéseket vezettek be a nukleáris eszközök védelmére.

Újabb támadás érte Irán Fordo-i atomlétesítményét, ezúttal izraeli részről – számolt be róla az iráni sajtó. A létesítmény korábban az Egyesült Államok célkeresztjében is szerepelt, amely nagy erejű bunkerromboló bombákkal támadta a hegybe épített nukleáris központot.

Izraeli források szerint a hadsereg a nukleáris létesítményhez vezető útvonalat is támadás érte, ezzel nehezítve a helyszín megközelítését.

A hétvégi amerikai légicsapásról Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója ma azt mondta:

Hangsúlyozta azonban, hogy egyelőre senki sem tudja pontosan megmondani, milyen mértékű károsodás történt a föld alatti létesítményben.

„Soha nem látott mértékű szolidaritás alakult ki az iráni nép között” – mondta Emad Anshenas, teheráni újságíró a Sky News Breakfast című műsorban Wilfred Frostnak nyilatkozva.

Anshenas szerint az amerikai légicsapások után Iránban erőteljes elutasítás övezi azokat, akik tárgyalásos megoldást sürgetnek. Úgy fogalmazott:

Arra a kérdésre, hol áll most a közvélemény többsége, Anshenas azt mondta:

„Négy-öt évtizede nem tapasztaltam ekkora összefogást az iráni társadalomban. Talán legutóbb az iráni–iraki háború idején volt hasonló nemzeti egység, de most ez újra megjelent.”

Az újságíró szerint az utcákon járva mindenki határozott választ vár, különösen Izraellel szemben. A feszültség pedig olyan szintet ért el, hogy – ahogy fogalmazott –

Abbász Arakcsi, Irán külügyminisztere hétfőn Moszkvában egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette az Interfax hírügynökség a Kreml egyik tanácsadójára, Jurij Usakovra hivatkozva.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői nyilatkozatában élesen elítélte az Egyesült Államok légicsapásait Irán ellen, alaptalannak és provokáltnak nevezve az akciókat, amelyekért szerinte Izrael felelős. Hangsúlyozta, hogy Oroszország hosszú távon is megbízható partnere Iránnak, és minden tőle telhetőt megtesz az iráni nép támogatásáért.

A moszkvai találkozón Abbasz Arakcsi iráni külügyminiszter megköszönte a támogatást, és kijelentette, hogy Oroszország a történelem helyes oldalán áll. Felidézte, hogy Moszkva kulcsszerepet játszott az iráni nukleáris program fejlesztésében, valamint a nemzetközi tárgyalások során is Teherán mellett állt.

Putyin azt is közölte, hogy telefonon egyeztetett több nemzetközi vezetővel, köztük Donald Trumppal, Benjamin Netanjahuval és Maszúd Pezeşkian iráni elnökkel, bár a beszélgetések időpontját nem részletezte.

A két ország közötti szoros katonai és energetikai együttműködés tovább erősödött az elmúlt években: Irán többek közt drónokat és rakétákat szállított Oroszországnak az ukrajnai háború során, míg Moszkva támogatja Teheránt a nyugati konfliktusokban. Orosz szakemberek jelenleg is Irán egyetlen atomerőművében, a bushehri létesítményben dolgoznak.

Irán rakétákat indított Izrael irányába – jelentette be hétfőn az izraeli védelmi erők szóvivője.

A támadás miatt az izraeli hadsereg azonnali óvintézkedésekre szólította fel a lakosságot, és arra utasította az érintett területeken élőket, hogy keressenek fedezéket a kijelölt védett helyeken.

További részleteket a hatóságok egyelőre nem közöltek a kilőtt rakéták számáról vagy az esetleges károkról.

Az izraeli hadsereg közlése szerint hat katonai repülőteret vettek célba Irán területén, az ország nyugati, keleti és középső részén. A támadások során mintegy 15 repülőgépet és helikoptert semmisítettek meg, köztük F–14-es és F–5-ös vadászgépeket, valamint AH–1-es harci helikoptereket.

A hadsereg szerint ezek a járművek izraeli célpontok elleni bevetésre készültek, ezért váltak a légicsapások elsődleges célpontjaivá.

Amint arról beszámoltunk, Izrael kiterjedt légicsapást hajtott végre Iránban, több katonai célpontot megsemmisítve – közölte az izraeli hadsereg hétfőn. A támadások repülőtereket, rakétatárolókat és kilövőállásokat érintettek Irán nyugati, keleti és középső részén. A művelet során föld alatti hangárok, egy utántöltő repülőgép, valamint harci repülők és helikopterek is megsemmisültek.

A Kermánsáh környéki csapások célja a rakétatámadások megelőzése volt. Izrael közlése szerint ezek a lépések az iráni légierő működésének megbénítását, és a térségbeli légi fölény biztosítását szolgálják.

A hadjárat során eddig négy izraeli drónt lőttek le Iránban – kettőt Irán, kettőt véletlenül az amerikai erők.

Irán külügyminiszter-helyettese közben bejelentette: a légicsapások ellenére folytatják az urándúsítást, mivel az továbbra is „a nemzetközi jogi keretek között zajlik”.

Az iráni hadsereg élesen bírálta az Egyesült Államokat a közelmúltbeli légicsapások miatt, és komoly következményekre figyelmeztette Washingtont. A teheráni vezetés szerint az amerikai akciók jelentősen kiszélesítették az iráni fegyveres erők által legitim célpontnak tekintett objektumok körét.

A Khatam al-Anbiya nevű központi katonai parancsnokság szóvivője, Ebrahim Zolfaqari úgy fogalmazott:

Az izraeli légierő közlése szerint katonai célpontokat támadtak meg a nyugat-iráni Kermánsáh városában, amelynek lakossága mintegy egymillió fő.

A hadsereg tájékoztatása alapján több mint 15 izraeli harci gép vett részt az akcióban. A támadás során rakétaindítókat és tárolóhelyeket semmisítettek meg, amelyek katonai infrastruktúraként szolgáltak.

Irán közvetett üzenetben figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy amerikai területen belüli támadásokra is sor kerülhet, ha az USA katonai csapást mér rá – állítják amerikai tisztviselők. A fenyegetés egy nappal azelőtt érkezett, hogy Amerika lépett volna, és közvetítőn keresztül jutott el Donald Trumphoz, aki akkor a G7-csúcstalálkozón vett részt Kanadában, majd korán távozott onnan.

A fenyegetést komolyan vette a washingtoni kormányzat: a nagyvárosok hatóságai megerősítették a biztonsági intézkedéseket, a Belbiztonsági Minisztérium pedig hivatalos figyelmeztetést adott ki. Eszerint az iráni konfliktus miatt nőtt a fenyegetettség az Egyesült Államok területén belül, és nőhet a terrortámadások veszélye, ha Irán vezetése úgy dönt, hogy vallási rendeletben szólít fel megtorlásra.

A hatóságok szerint Irán nemcsak fizikai támadásokra, de kibertámadásokra is készülhet, és amerikai tisztviselők is célkeresztbe kerülhetnek.

Az ügyre reagálva J. D. Vance alelnök az NBC Newsnak elmondta: a kormányzat nagyon komolyan veszi egy esetleges amerikai területen belüli támadás lehetőségét, és minden szükséges előkészületet megtesznek.

Rendkívüli jelentőségű találkozóra készül Oroszországban Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, aki éppen azután érkezett meg az orosz fővárosba, hogy az Egyesült Államok „masszív precíziós csapásokat” mért Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire Fordóban, Natanzban és Iszfahánban.  Aragcsi úgy fogalmazott: 

Izrael katonai csapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, válaszul arra, hogy – állításuk szerint – Teherán a nukleáris fegyver kifejlesztésének küszöbén áll. Irán ezt határozottan visszautasította, és válaszcsapásokkal reagált. Az amerikai bombázások nemzetközi jogi megítélése súlyos, Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szerint a támadások „a nukleáris biztonság és védelem éles romlását okozták”.A Kreml egyelőre nem erősítette meg, hogy sor kerül Putyin elnök és Aragcsi személyes találkozójára, de Moszkva nyilatkozataiból egyértelmű az iráni álláspont támogatása. 

Az észak-koreai külügyminisztérium határozottan elítélte az Irán elleni amerikai légicsapásokat, amit az ENSZ Alapokmánya súlyos megsértésének tekint - közölte a KCNA észak-koreai hírügynökség hétfőn, melyről az MTI számolt be.

A minisztériumi közlemény szerint Észak-Korea határozottan elítéli az Egyesült Államok Irán elleni katonai támadását, ami súlyosan megsérti az ENSZ Alapokmányát, amelynek alapelve a szuverenitás tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás. A dokumentum rámutatott: a jelenlegi közel-keleti helyzet aláássa a globális békét és biztonságot, és hogy azt „Izrael felelőtlen bátorsága és területi terjeszkedési vágya" okozza. A közlemény szerint Izrael és az Egyesült Államok az úgynevezett békefenntartás és a fenyegetés elhárítása ürügyén fizikai erőszakot alkalmazott, és ezzel tovább súlyosbította a helyzetet a Közel-Keleten.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozatban árult el részleteket az iráni hadművelet hátteréről, céljairól és lehetséges következményeiről. A beszédében szó esett az Egyesült Államok szerepéről, a gázai helyzetről és Izrael tágabb geopolitikai terveiről is.

Netanjahu szerint az izraeli hadműveletek súlyos csapást mértek Irán ballisztikusrakéta-programjára és nukleáris kapacitására. Mint mondta, az amerikai légicsapások „nagyon komoly károkat okoztak” a mélyen a föld alá rejtett fordói nukleáris létesítményben is. Bár a részleteket nem ismertette, leszögezte, hogy Izrael lépésről lépésre halad céljai elérése felé.

– fogalmazott. 

Az Egyesült Államok elnöke közösségi oldalán osztott meg részleteket a támadásról.

– írta közösségi oldalán az Egyesült Államok elnöke.

További Külföld híreink

• Félelmetes üzenetet küldött Irán

Ali Khamenei ajatollah először nyilatkozott azóta, hogy Amerika három iráni nukleáris létesítményt bombázott.

Az X-en azt közölte: „a büntetés folytatódik” Izrael ellen. 

A legfőbb vezető azt írta: 

A Missouri állambeli Whiteman támaszponton helyi idő szerint a délutáni órákban landoltak a légierő lopakodó technológiával felszerelt legkorszerűbb gépei, amelyek leszállás nélkül, légi utántöltéssel mintegy 38 órát töltöttek a levegőben. 

Megismételte, hogy a légicsapás sikeres volt, amit azzal egészített ki, hogy a nukleáris létesítményekben esett kár "hatalmas". Truth Social oldalán az elnök ugyanakkor első alkalommal fejezte ki támogatását egy esetleges iráni hatalomváltással kapcsolatban. "

– tette fel a kérdést. Vasárnap a Fehér Ház tisztségviselői részleteket közöltek a légicsapáshoz vezető döntési folyamatról, ami szerint Donald Trump elnök szombaton adott végleges utasítást az iráni nukleáris létesítmények elleni művelet megindítására Pete Hegseth védelmi miniszternek. Irán ENSZ képviselője a Biztonsági Tanács vasárnapi rendkívüli ülésén azt mondta, hogy az Egyesült Államok a légicsapásokkal "elpusztította a diplomáciát", és arányos katonai választ ígért, aminek időzítését és módját – szavai szerint – az iráni hadsereg határozza majd meg. Amír Szaid Iravani hozzátette: országa minden "szükséges intézkedést" megtesz, és egyben megismételte, hogy az amerikai támadásnak nem volt alapja. Izrael ENSZ nagykövete az ülésen azt hangoztatta, hogy a teheráni vezetés minden lehetőséget megkapott a diplomáciai rendezéshez, de a tárgyalásokat Irán csak arra használta, hogy időt nyerjen, miközben folytatta az urándúsító tevékenységet. Danny Danon úgy fogalmazott, hogy Irán "áldozatot játszik" a jelen helyzetben. 

 Dorothy Shea ügyvivő nagykövet kifejtette, hogy Irán 40 éven keresztül hirdette, hogy "halált Amerikára" és "halált Izraelre". Az amerikai diplomata arra sürgette a ENSZ BT-t, hogy szólítsa fel Iránt, álljon el az Izrael elpusztítására vonatkozó politikájától, az atomfegyver gyártására irányuló törekvésétől, valamint az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni támadásoktól. António Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte az amerikai légicsapást az iráni nukleáris létesítmények ellen, amit veszélyes fordulatnak nevezett a már eddig is feszült régióban. Emlékeztetett arra, hogy a tanács két nappal korábbi ülésén "esélyt kért a béke számára", és megjegyezte, szavai nem találtak meghallgatásra. Hozzátette, hogy minden katonai eszkalációt elítél. 

 Az amerikai belpolitikában vita bontakozott ki a légicsapások szükségességéről, indokoltságáról és jogszerűségéről. Donald Trump korábbi alelnöke, Mike Pence, korábbi hivatali főnökével fennálló nézeteltérései ellenére több nyilatkozatban fejezte ki támogatását és elismerését a katonai akció miatt, amit az első Trump-adminisztráció Irán-politikájának folytatásaként jellemzett. Mike Pompeo volt külügyminiszter szintén méltatta az iráni katonai műveletet. A Republikánus Párt kongresszusi képviselőinek többsége is az adminisztráció mögött állt ki, ugyanakkor Thomas Massie republikánus képviselő azt állította, hogy Donald Trump megszegte választási ígéretét miszerint nem engedi, hogy az Egyesült Államok újabb háborúba keveredjen. A Demokrata Párt kongresszusi politikusainak többsége elítélte az amerikai célzott légicsapást, amit felhatalmazás nélküli, így alkotmányellenes háborús szerepvállalásnak tart.