Abbász Arakcsi, Irán külügyminisztere hétfőn Moszkvában egyeztet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette az Interfax hírügynökség a Kreml egyik tanácsadójára, Jurij Usakovra hivatkozva.

Oroszország és Irán szoros szövetségesek, ezt januárban egy stratégiai partnerségi megállapodás aláírásával is megerősítették. A két ország katonai együttműködése is szoros: Irán drónokat szállított Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.

Irán rakétákat indított Izrael irányába – jelentette be hétfőn az izraeli védelmi erők szóvivője.

A támadás miatt az izraeli hadsereg azonnali óvintézkedésekre szólította fel a lakosságot, és arra utasította az érintett területeken élőket, hogy keressenek fedezéket a kijelölt védett helyeken.

További részleteket a hatóságok egyelőre nem közöltek a kilőtt rakéták számáról vagy az esetleges károkról.

Az izraeli hadsereg közlése szerint hat katonai repülőteret vettek célba Irán területén, az ország nyugati, keleti és középső részén. A támadások során mintegy 15 repülőgépet és helikoptert semmisítettek meg, köztük F–14-es és F–5-ös vadászgépeket, valamint AH–1-es harci helikoptereket.

A hadsereg szerint ezek a járművek izraeli célpontok elleni bevetésre készültek, ezért váltak a légicsapások elsődleges célpontjaivá.

Amint arról beszámoltunk, Izrael kiterjedt légicsapást hajtott végre Iránban, több katonai célpontot megsemmisítve – közölte az izraeli hadsereg hétfőn. A támadások repülőtereket, rakétatárolókat és kilövőállásokat érintettek Irán nyugati, keleti és középső részén. A művelet során föld alatti hangárok, egy utántöltő repülőgép, valamint harci repülők és helikopterek is megsemmisültek.

A Kermánsáh környéki csapások célja a rakétatámadások megelőzése volt. Izrael közlése szerint ezek a lépések az iráni légierő működésének megbénítását, és a térségbeli légi fölény biztosítását szolgálják.

A hadjárat során eddig négy izraeli drónt lőttek le Iránban – kettőt Irán, kettőt véletlenül az amerikai erők.

Irán külügyminiszter-helyettese közben bejelentette: a légicsapások ellenére folytatják az urándúsítást, mivel az továbbra is „a nemzetközi jogi keretek között zajlik”.

Az iráni hadsereg élesen bírálta az Egyesült Államokat a közelmúltbeli légicsapások miatt, és komoly következményekre figyelmeztette Washingtont. A teheráni vezetés szerint az amerikai akciók jelentősen kiszélesítették az iráni fegyveres erők által legitim célpontnak tekintett objektumok körét.

A Khatam al-Anbiya nevű központi katonai parancsnokság szóvivője, Ebrahim Zolfaqari úgy fogalmazott:

Az izraeli légierő közlése szerint katonai célpontokat támadtak meg a nyugat-iráni Kermánsáh városában, amelynek lakossága mintegy egymillió fő.

A hadsereg tájékoztatása alapján több mint 15 izraeli harci gép vett részt az akcióban. A támadás során rakétaindítókat és tárolóhelyeket semmisítettek meg, amelyek katonai infrastruktúraként szolgáltak.

Irán közvetett üzenetben figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy amerikai területen belüli támadásokra is sor kerülhet, ha az USA katonai csapást mér rá – állítják amerikai tisztviselők. A fenyegetés egy nappal azelőtt érkezett, hogy Amerika lépett volna, és közvetítőn keresztül jutott el Donald Trumphoz, aki akkor a G7-csúcstalálkozón vett részt Kanadában, majd korán távozott onnan.

A fenyegetést komolyan vette a washingtoni kormányzat: a nagyvárosok hatóságai megerősítették a biztonsági intézkedéseket, a Belbiztonsági Minisztérium pedig hivatalos figyelmeztetést adott ki. Eszerint az iráni konfliktus miatt nőtt a fenyegetettség az Egyesült Államok területén belül, és nőhet a terrortámadások veszélye, ha Irán vezetése úgy dönt, hogy vallási rendeletben szólít fel megtorlásra.

A hatóságok szerint Irán nemcsak fizikai támadásokra, de kibertámadásokra is készülhet, és amerikai tisztviselők is célkeresztbe kerülhetnek.

Az ügyre reagálva J. D. Vance alelnök az NBC Newsnak elmondta: a kormányzat nagyon komolyan veszi egy esetleges amerikai területen belüli támadás lehetőségét, és minden szükséges előkészületet megtesznek.

Rendkívüli jelentőségű találkozóra készül Oroszországban Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, aki éppen azután érkezett meg az orosz fővárosba, hogy az Egyesült Államok „masszív precíziós csapásokat” mért Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire Fordóban, Natanzban és Iszfahánban.  Aragcsi úgy fogalmazott: 

Izrael katonai csapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, válaszul arra, hogy – állításuk szerint – Teherán a nukleáris fegyver kifejlesztésének küszöbén áll. Irán ezt határozottan visszautasította, és válaszcsapásokkal reagált. Az amerikai bombázások nemzetközi jogi megítélése súlyos, Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szerint a támadások „a nukleáris biztonság és védelem éles romlását okozták”.A Kreml egyelőre nem erősítette meg, hogy sor kerül Putyin elnök és Aragcsi személyes találkozójára, de Moszkva nyilatkozataiból egyértelmű az iráni álláspont támogatása. 

Az észak-koreai külügyminisztérium határozottan elítélte az Irán elleni amerikai légicsapásokat, amit az ENSZ Alapokmánya súlyos megsértésének tekint - közölte a KCNA észak-koreai hírügynökség hétfőn, melyről az MTI számolt be.

A minisztériumi közlemény szerint Észak-Korea határozottan elítéli az Egyesült Államok Irán elleni katonai támadását, ami súlyosan megsérti az ENSZ Alapokmányát, amelynek alapelve a szuverenitás tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás. A dokumentum rámutatott: a jelenlegi közel-keleti helyzet aláássa a globális békét és biztonságot, és hogy azt „Izrael felelőtlen bátorsága és területi terjeszkedési vágya" okozza. A közlemény szerint Izrael és az Egyesült Államok az úgynevezett békefenntartás és a fenyegetés elhárítása ürügyén fizikai erőszakot alkalmazott, és ezzel tovább súlyosbította a helyzetet a Közel-Keleten.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozatban árult el részleteket az iráni hadművelet hátteréről, céljairól és lehetséges következményeiről. A beszédében szó esett az Egyesült Államok szerepéről, a gázai helyzetről és Izrael tágabb geopolitikai terveiről is.

Netanjahu szerint az izraeli hadműveletek súlyos csapást mértek Irán ballisztikusrakéta-programjára és nukleáris kapacitására. Mint mondta, az amerikai légicsapások „nagyon komoly károkat okoztak” a mélyen a föld alá rejtett fordói nukleáris létesítményben is. Bár a részleteket nem ismertette, leszögezte, hogy Izrael lépésről lépésre halad céljai elérése felé.

– fogalmazott. 

Az Egyesült Államok elnöke közösségi oldalán osztott meg részleteket a támadásról.

– írta közösségi oldalán az Egyesült Államok elnöke.

További Külföld híreink

• Félelmetes üzenetet küldött Irán

Ali Khamenei ajatollah először nyilatkozott azóta, hogy Amerika három iráni nukleáris létesítményt bombázott.

Az X-en azt közölte: „a büntetés folytatódik” Izrael ellen. 

A legfőbb vezető azt írta: 

A Missouri állambeli Whiteman támaszponton helyi idő szerint a délutáni órákban landoltak a légierő lopakodó technológiával felszerelt legkorszerűbb gépei, amelyek leszállás nélkül, légi utántöltéssel mintegy 38 órát töltöttek a levegőben. 

Megismételte, hogy a légicsapás sikeres volt, amit azzal egészített ki, hogy a nukleáris létesítményekben esett kár "hatalmas". Truth Social oldalán az elnök ugyanakkor első alkalommal fejezte ki támogatását egy esetleges iráni hatalomváltással kapcsolatban. "

– tette fel a kérdést. Vasárnap a Fehér Ház tisztségviselői részleteket közöltek a légicsapáshoz vezető döntési folyamatról, ami szerint Donald Trump elnök szombaton adott végleges utasítást az iráni nukleáris létesítmények elleni művelet megindítására Pete Hegseth védelmi miniszternek. Irán ENSZ képviselője a Biztonsági Tanács vasárnapi rendkívüli ülésén azt mondta, hogy az Egyesült Államok a légicsapásokkal "elpusztította a diplomáciát", és arányos katonai választ ígért, aminek időzítését és módját – szavai szerint – az iráni hadsereg határozza majd meg. Amír Szaid Iravani hozzátette: országa minden "szükséges intézkedést" megtesz, és egyben megismételte, hogy az amerikai támadásnak nem volt alapja. Izrael ENSZ nagykövete az ülésen azt hangoztatta, hogy a teheráni vezetés minden lehetőséget megkapott a diplomáciai rendezéshez, de a tárgyalásokat Irán csak arra használta, hogy időt nyerjen, miközben folytatta az urándúsító tevékenységet. Danny Danon úgy fogalmazott, hogy Irán "áldozatot játszik" a jelen helyzetben. 

 Dorothy Shea ügyvivő nagykövet kifejtette, hogy Irán 40 éven keresztül hirdette, hogy "halált Amerikára" és "halált Izraelre". Az amerikai diplomata arra sürgette a ENSZ BT-t, hogy szólítsa fel Iránt, álljon el az Izrael elpusztítására vonatkozó politikájától, az atomfegyver gyártására irányuló törekvésétől, valamint az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni támadásoktól. António Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte az amerikai légicsapást az iráni nukleáris létesítmények ellen, amit veszélyes fordulatnak nevezett a már eddig is feszült régióban. Emlékeztetett arra, hogy a tanács két nappal korábbi ülésén "esélyt kért a béke számára", és megjegyezte, szavai nem találtak meghallgatásra. Hozzátette, hogy minden katonai eszkalációt elítél. 

 Az amerikai belpolitikában vita bontakozott ki a légicsapások szükségességéről, indokoltságáról és jogszerűségéről. Donald Trump korábbi alelnöke, Mike Pence, korábbi hivatali főnökével fennálló nézeteltérései ellenére több nyilatkozatban fejezte ki támogatását és elismerését a katonai akció miatt, amit az első Trump-adminisztráció Irán-politikájának folytatásaként jellemzett. Mike Pompeo volt külügyminiszter szintén méltatta az iráni katonai műveletet. A Republikánus Párt kongresszusi képviselőinek többsége is az adminisztráció mögött állt ki, ugyanakkor Thomas Massie republikánus képviselő azt állította, hogy Donald Trump megszegte választási ígéretét miszerint nem engedi, hogy az Egyesült Államok újabb háborúba keveredjen. A Demokrata Párt kongresszusi politikusainak többsége elítélte az amerikai célzott légicsapást, amit felhatalmazás nélküli, így alkotmányellenes háborús szerepvállalásnak tart.