Kiváló magyarok Angliában

2000. 07. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Prominent Hungarians címmel l966 óta írja, szerkeszti életrajzi lexikonsorozatát Sárközi Mátyás, Angliában élő magyar író, akit jó darabig idehaza többen ismertek a londoni rádió magyar adásaiból, mint (olykor álnéven, Fekete Márton „inkognitójával” publikált) művei alapján. A rendszerváltozás óta természetesen ő is rendszeresen jelen van a magyarországi irodalmi életben (nagyapjáról, Molnár Ferencről írt könyve a 90-es évek derekán sokáig listavezetője volt a legkelendőbb kiadványok lajstromának ), de nem fordított hátat bölcs Odüsszeuszként vállalt feladatának: ma is rögzíti, kutatja a külföldön – leginkább Angliában – elhíresült kiváló magyarok életrajzát. A millennium alkalmából – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és a Külügyminisztériumnak a támogatásával – új összeállítással jelentkezett. A nevezetes angliai magyarokról készült Ki kicsoda? hasznos és tanulságos kötet, és nem is csak a magyarságot közelebbről megismerni óhajtó angoloknak. Nekünk, magyarországi magyaroknak is. A hetven oldalas könyvecske kétszáznál is több olyan magyar életrajzát tartalmazza – a múltból és a jelenből – aki Angliában élt és halt, hírnevet szerzett magának. (Vannak kivételek, akik életük végén visszatértek szülőhazájukba, Magyarországra vagy kivándoroltak a tengeren túlra. Sőt, meglepő kivételek is akadnak, mint például Békési Ferenc, a költő, aki az első világháborúban Anglia ellenségeként küzdött a csatatéren, ott is halt meg, de az a két esztendő, amit Angliában töltött, élete csúcspontja: angol költőként vált ismertté. Virginia Woolf köréhez tartozott, Cambridge-ben tanult. Kollégiumának kápolnájában kőbe is vésték a nevét, ahogyan a többi volt diákét, aki a világháborúban lelte halálát. A boltív egyik oldalán azok neve olvasható, akik Angliáért harcoltak, a másikon egyedül Békésié, aki a „túloldalon” esett el. Jellemző az angolokra, ahogyan őt is megörökítették.)Benne van Sárközi Mátyás könyvében az összes lord (lord Balogh, lord Káldor, lord Bauer, róla viszonylag keveset tudnak idehaza, pedig Bauer zseniális konzervatív közgazdász ), az összes lovag – magyar származású sir több is van, mint ahány lord – az öszszes egyetemi tanár, muzsikus, filmes..., rengetegen. Sőt, Sárközi Mátyás azokat is belevette könyvébe, akiket az angolok – sajnos – nem igazán ismernek, Szabó Zoltánt, Cs. Szabó Lászlót, Határ Győzőt. Magyar nyelven írtak írnak noha, mint Határ Győző is, kitünően tudnak angolul, ezért nem tartja számon őket mindennapjaik közvetlen környezete.Nem csak a XX. századi névsora igen gazdag az angliai magyar Ki kicsodának, de a régmúlt időkből való „regisztere” is. A XVII. századig megy vissza híres honfitársaink kedvéért a millenniumi kiadvány, amikor csapatostul érkeztek a szigetországba a protestáns magyar diákok. Közülük nem is egy ottmaradt. Latintanárként, alkimistaként... (A XII. századdal is lehetett volna kezdeni a sort, Oxford első bejegyzett diákja is magyar volt ugyanis – mondja Sárközi Mátyás. ) Az érsekújvári születésű Bogdán Jakab festőművész házában minden magyar diákot szívesen fogadtak. Ő egyébként Hollandián keresztül érkezett Angliába, megtanulta a csendéletfestés minden csínját, királyi festő lett belőle. Egzotikus növényei, madarai ma is megcsodálhatók a királyi kastélyok falain.Az úgynevezett második generáció jelesei, akik már Angliában születtek, Fischer Tibor például, akinek a könyveiért oly nagyon lelkesedik a közönség, vagy Rachel Weiss, Szabó István legújabb filmjének szépséges női főszereplője rendszerint a nevezetes ősök életrajzai után következnek, zárójelben. A címlapját is világhírű magyar tervezte annak a viszonylag kis példányszámban kiadott könyvnek, amelynek minden nagyobb hazai könyvtárban is helye volna, Vásárhelyi Gyula. (Bélyegtervezőként a rekordok könyvébe is belekerült idehaza nem kellően ismert honfitársunk, mert nincs a világon rajta kívül senki, aki oly sok országnak oly sok postai jelzetet tervezett volna, mint ő. Több száz országnak dolgozott, kivéve Angliát. Magyarország is csak egyszer gondolt rá, a Magyarok Világszövetsége, pedig mindig igyekszik odacsempészni a magyar motivumokat bélyegeire. A magyar zászló színhármasa, a piros-fehér-zöld, a magyar focisták vagy a magyar kutyák, – a komondor, a puli – akkor is megjelennek munkáin, ha „semmi keresnivalójuk nincs” ott.) Az angol és a magyar parlament képe látható a Sárközi Mátyás által írt könyvön, amelynek máris az újrakiadását fontolgatja a szerző. Bővített újrakiadását, – mivelhogy a kézirat nyomdába adása óta is több híres angliai magyarra bukkant.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.