Veszélyesnek minősítettek és kitiltottak két ősi magyar kutyafajt, a komondort és a kuvaszt Németország két tartományából. A magyar szakértők diszkriminatívnak és feleslegesnek minősítették a döntést. Eközben Magyarországon is szigorítani kívánják a kutyatartás szabályait.Ugyan nincs adatunk arról, hogy Németországban mely kutyafajok támadnak leggyakrabban emberre, ám a hazai statisztikák azt mutatják, a komondor és a kuvasz közel sem okoz annyi balesetet, mint a német fajok, a rottweiler, vagy akár a doberman – mondta el lapunknak Nagy Károly András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetségének szóvivője. Érdekesnek nevezte azt is, hogy ezeket a német fajtákat hazájukban nem minősítették veszélyesnek.Nagy Károly András elmondta: hazánkban is halaszthatatlan a kutyatenyésztés és -tartás szabályainak radikális szigorítása, ám ez nem történhet a fajok diszkriminációjával. Negatív példaként említette a pitbulltörvényt, amely nem eredményezett mást, mint a pitbullok átminősítését staffordshire terrierré.Nagy Károly András a jelenlegi helyzet legnagyobb problémájának nevezte, hogy a tenyésztés ellenőrizetlen, túltenyésztés folyik, rengeteg az ideggyenge egyed. Mint mondta, a rendszerváltozás után sokan kezdtek megélhetési kutyaszaporításba, amivel hátrányba került a minőség a mennyiséggel szemben. Mint mondta: a kutyaszaporítás jövedelmezőbb számos mezőgazdasági állat tartásánál, egyrészt azért, mert az ebek nagy részét kölyökkorban elviszik, így tartásuk nem igényel nagy ráfordítást, másrészt azért, mert Nyugat-Európában a hazai ár tízszeresét is megadják egy-egy fajtáért. Amit azonban a külföldi a gyengébb minőség miatt nem visz el, általában az utcán végzi.Juhász László, a Kinológiai Szövetség szóvivője is egyetértett azzal, hogy Magyarországon jelenleg a kutyák drámai túltenyésztése zajlik. Szerinte sem a kitiltás és a kiirtás a megoldás, hanem a „kutyagyárak” és a tömeges törzskönyvezés megszüntetése, az ideggyenge állatok kiszűrése, ami csak úgy lehetséges, ha az egyes fajták tenyésztésére és tartására vonatkozó szabályokat radikálisan szigorítják.Elmondta: a tervezett változtatásokról széles körű szakmai egyeztetés folyik. Ezek között említette, hogy a törzskönyvezésnél a jelenleginél több vizsgálatot végeznének. Felemelnék a törzskönyvezés díját is, és megszüntetnék azon kutyák törzskönyvezését, amelyek szülei nem vettek részt tenyészszemlén. A változtatásoktól azt remélik, hogy egy-két éven belül jelentősen csökken a kutyapopuláció, és jobb minőségű egyedek születnek.Kovács Violetta, a MÚOSZ állat- és természetvédelmi szakosztály – amely tegnap közleményt adott ki az ügyben – elnöke elmondta: szervezetük kezdeményezte a hazai szabályok szigorítását. Már most eredménynek nevezte, hogy sikerült szakmai egyeztetéshez egy asztalhoz ültetni azt a két szervezetet, amelyet korábban szinte sosem. Véleménye szerint a Magyarországon élő kutyák száma döbbenetes. Mint mondta: egy év alatt több tízezer kutyát végeznek ki sintértelepeken, több tízezer van menhelyen, több tízezer található az utcákon, s körülbelül hatvanezret lőnek le vadászok. Jelenleg mintegy 2,5 millió kutya él Magyarországon, de ha a szaporodás ütemét nem sikerül lassítani, akkor két év múlva 3,5 millió lehet a számuk.
Nem szeretnénk, ha csak a liberális, baloldali hangok hallatszódnának