A tízezernél nagyobb lélekszámú településeken az önkormányzatoknak kötelező jelleggel bölcsődét kellene működtetniük – legalábbis ezt tartalmazza a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) törvénymódosító tervezete.Úgy módosulna a gyermekek védelméről és a gyámügyi gondoskodásról szóló törvény a szociális tárca elképzelései szerint, hogy a tízezernél nagyobb lélekszámú települések önkormányzatai számára előírná bölcsőde működtetését – mondta Peer Erika, az SZCSM főosztályvezető-helyettese. Hozzátette: az elmúlt években sorra szűntek meg a bölcsődék. 1990-ben ezer intézmény működött, ma alig 550. Előfordul, hogy több tízezres lélekszámú városban egyáltalán nincs ilyen intézmény – tette hozzá.A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Mester Jánosné az ötezres lélekszám feletti településeken tenné kötelezővé a bölcsődéket. Ha viszont marad a tízezres határ – tette hozzá –, akkor meg kellene határozni, hogy mennyi férőhellyel működjön az intézmény. Hangsúlyozta: a családi napközi – amit számos helyen támogatással hoznak létre – nem váltja ki a bölcsődét. A családi napközi ugyanis maximálisan hét férőhellyel működik, s a 14 év alatti korosztályt látja el. Ráadásul nem biztosítottak a szakmai garanciák, például a szakképzett gondozónő. Megemlítette, hogy a családi napköziben gondozási díjat is kérhetnek a szülőktől.A 44 ezres lélekszámú Salgótarjánban két évvel ezelőtt megszüntették a város két utolsó bölcsődéjét is. Hári Ildikó, a salgótarjáni önkormányzat szociális irodájának vezetőhelyettese a fentiekkel szemben úgy látja: a bezárt bölcsődéket kiváltották a gazdaságosabban működtethető családi napközik. Elmondta: az önkormányzat két, hét férőhelyes családi napközit üzemeltet, ám ennek sem teljes a kihasználtsága. Emellett egy vállalkozó is nyitott ilyen intézményt. Hozzátette: azért alacsony a bölcsőde iránti igény, mert a magas munkanélküliség miatt sokan inkább otthon maradnak gyermekükkel.
Magyar Péter eltűnt, nem jelent meg a meghirdetett programján