Nem történt tömeges elbocsátás, s a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma sem növekedett jelentősen a minimálbéremelés miatt – állapította meg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) vizsgálata. A szakszervezetek viszont úgy vélik, a részmunkaidős foglalkoztatás érzékelhetően nőtt a minimálbér-emelés óta.Közel kétszázötvenezer munkavállalóra és több mint 6700 munkaadóra terjedt ki az OMMF vizsgálata. A minimálbérrel kapcsolatos szabályszegést a munkáltatók kevesebb mint négy százalékánál, részmunkaidős dolgozót érintő szabálytalanságot pedig a foglalkoztatók mintegy fél százalékánál állapítottak meg – mondta Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, hozzátéve: a korábbi aggodalmak ellenére lényeges és tömeges visszaélések nem történtek a minimálbér-emelés miatt.Békés András, az OMMF elnöke elmondta: a minimálbért érintő leggyakoribb szabálytalanság az írásba foglalt munkaszerződés nélküli foglalkoztatás és a színlelt megbízás volt. Megemlítette, hogy a munkaadók a nők sérelmére több szabálytalanságot követtek el. Hanti Erzsébet, az MSZOSZ tárgyalócsoportjának vezetője elmondta: megkérdőjelezhetőnek tartja a vizsgálat eredményét, hiszen az OMMF-nek nincs arra kapacitása, hogy közel hétezer munkáltatónál alaposan vizsgálja, milyen lépés követte a minimálbér-emelést.Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke feleslegesnek nevezte az emelést megelőző aggodalmat, bár szerinte is jelentkeznek feszültségek. Megjegyezte: tömeges elbocsátások valóban nem történtek, de a részmunkaidős foglalkoztatás januártól nyolc százalékkal emelkedett.
origo.hu
A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után káosz alakult ki a Tisza környékén
