Rákoshegy parcellázásakor a Ferihegyi utat jelölték ki fő közlekedési útvonalnak, melynek szélessége a szakasz teljes hosszán váltakozó mértékű. A Ferihegyi repülőtér II. világháború alatti kialakításakor „vágták el” a Ferihegyi út Gyömrői út felé történő átvezetését. Az eltelt időszakban alakult át a Baross utca és a Lőrinci út főútvonallá. Az utóbbi években több súlyos baleset is történt az említett szakaszon. Lapunk is foglalkozott a Rákoshegyi Polgári Kör kezdeményezésével, amelyben a rákoshegyi „halálút” problémáját szerették volna megoldani a forgalom átszervezésével, illetve a terület lakó-pihenő övezetbe sorolásával.
A polgári kör tagjai aláírás-gyűjtési akciójukkal követelték, hogy a Baross utcában öt helyen közlekedési jelzőlámpát szereljenek fel, és haladéktalanul kezdjék meg a Bélatelepi és a Ferihegyi úton az átmenő forgalom biztosítására alkalmas út és a külső kerületeket összekötő kerülő út létesítését. A pihenőövezetbe sorolásra az önkormányzatnál már akkor sem láttak sok esélyt, az öt jelzőlámpa helyett pedig egyetlen kiépítése van folyamatban, ám a kerülő út megépülhet, legalábbis a legutóbbi rendkívüli képviselő-testületi ülés egyöntetű szavazását követően.
A kerületi önkormányzat a helyzet tarthatatlanságára való tekintettel a Ferihegyi út meghosszabbítására a 2001. évi költségvetésben 13 millió forintot irányzott elő. A következő évi költségvetésben már több mint 24 millió forint szerepelt e célra. A Pesti út részbeni kiváltását, tehermentesítését is célzó, a 31-es út agglomeráció felől Budapest belső területei felé vezető nyomvonalai, illetve a 4-es út bevezetésének déli változata keresztezik a Ferihegyi út hosszabbításának tervezett sávját. Tavaly ennek létesítésére megvalósíthatósági tanulmányt készített a fővárosi önkormányzat, és tanulmánytervek készültek a repülőtér gyorsvasúttal történő megközelítését vizsgáló kötött pályás nyomvonal kijelölésére is.
Miután a fent említett két vita eldőlt, idén tavasszal a XVII. kerület rendelte meg a Közlekedés Kft.-től a Ferihegyi út meghosszabbítására vonatkozó tanulmánytervet, amely figyelembe veszi az eredeti cél megvalósítása mellett a 31-es bevezető út tervezett nyomvonalát. A szabályozási terv, majd az engedélyezési dokumentáció elkészítéséhez az önkormányzat döntésére volt szükség. A legutóbbi, rendkívüli képviselő-testületi ülésen egyhangúlag mondtak igent a Közlekedés Kft. öt nyomvonalvariánsa közül a legdrágább, de forgalomtechnikailag legoptimálisabb variációra a helyi képviselők. Az új Ferihegyi úti szakasz közvetlenül a Bélatelepi útba torkollik, a tervezett 4-es bevezető utat ez a változat a Bocskai-kert utcánál keresztezi, ennek kiépítésekor külön szintű csomópontról kell majd gondoskodni.
Az elfogadott két és fél kilométeres útszakasz nyomvonala átszeli a véderdőt – nyilatkozta lapunknak Kiss Lajos alpolgármester –, de még így is kevesebb fát kell kivágniuk, mint a többi változat esetén. Nagyobb problémát okoz ellenben az a – négy-öt évvel ezelőtt a leendő útvonal területére elkészült – telekosztási térrajz, amelyet a kétszáznyolcvanhárom telektulajdonos fele nem fogadott el. Az útépítéshez szükséges terület – térítésmentes felajánlás révén – az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat így kénytelen volt pert indítani az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. A tárgyalásra várhatóan szeptemberben kerül sor, ahol az önkormányzat jognyilatkozat-pótlást kér az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. Kiss Lajos reméli: a fővárossal, a környezetvédelmi hatósággal és a légiforgalmi irányítókkal való egyeztetés után 2003 tavaszára elkészülhetnek az új útszakasz tervei. A fideszes Dombóvári Csaba szerint bár rendkívül nehézkes tud lenni egy jognyilatkozat-pótlás megadása, ebben az esetben is kellő körültekintéssel kell megvizsgálni, hogy a jelentős közérdekkel szemben milyen különös indokuk van az esetleges ellenérveknek.
Ettől Magyar Péter ideges lesz: még a Tisza Párt szimpatizánsai is elégedettel a viharveszély kezelésével
