Nincs felkészülve a kerület a beépítendő terület közműigényének kiépítésére – jelentette ki Dombóvári –, mert a kerület jelenlegi beépített területeinek, a ma itt élőknek sem tudja biztosítani az önkormányzat a megfelelő infrastrukturális színvonalat. A szőlőhegy közművesítését csak olyan módon tartaná megoldhatónak, ha az nem veszélyezteti sem pénzügyi, sem műszaki szempontból a már itt élők lehetőségét arra, hogy javulhasson környezetük komfortja. A területen kiépítendő utak és alapközművek mellett a szükséges intézmények megvalósítása olyan forrásokat vonna el az önkormányzattól, amelyre máshol nagy szükség lenne.
– A szőlőhegyi terület enyhén lejt a Cinkotai út felé, ezért az ide hulló csapadék délnyugati irányba, Rákosliget felé zúdulhat, mert annak csapadékvíz-elvezetése nem megoldott. Ezért nem támogatom, hogy a Rákosligettől északra, egy magasabb területen ilyen jellegű beépítés történjen – folytatta Dombóvári. – A vízvezetékrendszer kiépítetlensége miatt nagyobb mennyiségű csapadék kritikus állapotokat idézhet elő. Az ellenzéki képviselő szintén nem látja megoldottnak az esetleges beépítés utáni megnövekedett forgalom elvezetését.
Rózsahegyi Péter, a Lányi András-féle Védegylet Rákosmenti Tagozatának titkára lapunknak elmondta: tiltakoznak a tervezett lakópark megépítése és a szőlőkarók kivágása ellen. A főváros pesti oldalán található egyedülálló, a száz hektáron öszszefüggő szőlő sorsával kapcsolatban hamarosan a Borakadémiához fordulnak. Az akadémia által kiadott szakvélemény reméljük jobb belátásra bírja a döntéshozókat – tette hozzá a helyi Védegylet titkára. Kifejtette, hogy a megnövekedett forgalom zavarná a kerület nyugalmát és csöndjét, a zöld terület eltűnése pedig veszélyeztetné az itteni gazdag faunát. Itt rendkívül jó állapotú a homokos talaj, amely kiváló hozamú és minőségű szőlőt termel. Hozzátette: károsnak tartaná a terület megsemmisítését, mert egy EU-jogszabály szerint csatlakozásunk pillanatában „zárolják” a magyarországi szőlőtermő terület kiterjedését.
Kiss Lajos, a kerület alpolgármestere Dombóvári Csaba felvetésével kapcsolatban elmondta: még a Fidesz vezette képviselő-testület fogadta el a fővárosi szabályozási kerettervet 1998 szeptemberében, amely tartalmazza a Naplás-tó természetvédelmi területet, valamint a cinkotai kiserdő alatt húzódó fejlesztési területet – ez a szőlőhegy. A fővárosi önkormányzat jóváhagyása után az ingatlan tulajdonosa, a Rákosmezeje Rt. az érvényes rendeletnek megfelelően készítette el a területre vonatkozó szabályozási tervet, amelyet azonban a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi bizottsága nem támogatott. A fővárosi önkormányzat egy olyan megoldást javasolt, amely az elfogadott fejlesztést három részre bontja. A szőlőhegyen a Cinkotai úttól a Naplás egy véderdőt és egy háromszáz lakásos lakóparkot alakítanak ki – szemben a tervezett nyolcszáz lakással.
Egyébként Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep közlekedési problémáit csak a szőlőhegyen keresztül futó huszonkét méter széles út fogja megoldani. Ezen az úton és a Vidor utca folytatásaként megépülő vonalon tudják a Pesti út megközelítése nélkül elérni a Keresztúri utat a városba igyekvők. A közművek kiépítése a beruházó feladata, az önkormányzatot ezek költsége nem terheli. A szőlőhegyi beruházás egyébként közlekedési szempontból egyértelműen előnyös a kerület számára, nem úgy, mint az ún. Pesti úti lakópark. Az ideköltözők jelentősen terhelik a Pesti út forgalmát. Ennek a szabályozási tervnek az elfogadása az SZDSZ–MDF–Fidesz vezette képviselő-testület által történt.
origo.hu
„A családok jelentik az erős alapot, amelyen a nemzetek állnak” – Hankó Balázs demográfiáról, családról, egyetemekről és Ferenc pápáról
