Manfred Weber a napokban többször is élesen bírálta a magyar kormányfőt, mert ellenáll a brüsszeli akaratnak. Weber szerint Magyarország is élvezi az EU előnyeit, ez megilletné Ukrajnát is. Óriási különbségek vannak ugyanakkor aközött, hogy Magyarország milyen körülmények között csatlakozott, és aközött, hogy Ukrajna most hogyan akar csatlakozni.
Manfred Weber a magyar kormányt támadja
Ennek kapcsán Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője elmondta, pont emiatt kap rengeteg támadást a magyar kormány, hiszen transzparens módon hívja fel a figyelmet az ukrán csatlakozással járó problémákra, amit Brüsszel igyekszik elhallgatni. – Manfred Weber kijelentései jól mutatják, milyen mértékben tér el a brüsszeli politikai elit valóságérzékelése a tagállamok érdekeitől. Magyarország csatlakozása idején – 2004-ben – béke, stabilitás és kiszámíthatóság jellemezte Európát – emelte ki. Hozzátette:
A tagság feltétele volt a működő jogállam, a stabil közintézmények és a szomszédos államokkal való békés együttélés. Ezzel szemben Ukrajna jelenleg háborúban áll, területeinek egy része megszállás alatt van, korrupcióval küzd, jogállamisági deficitjei súlyosak, és társadalmi–gazdasági helyzete is instabil. A két helyzet tehát nem összehasonlítható – minden ilyen próbálkozás politikai zsarolásként értelmezhető.
Ukrajna tagsága szétverné Európát
Ukrajna uniós csatlakozása komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentene Magyarország számára is. – Egyrészt közvetlen szomszédunkként a háború árnyéka még jobban rávetülne térségünkre, másrészt belső piaci, munkaerő-piaci és szociális feszültségekhez vezethetne, ha egy olyan ország válna taggá, amely jelenleg katonai megszállás alatt áll, és még az alapvető csatlakozási feltételeknek sem felel meg. Az ukrán csatlakozással az EU közvetlenül hadviselő félként sodródhatna bele a konfliktusba, ami Magyarország számára stratégiai kockázat – mondta a szakértő. Az elemző azt is kiemelte, hogy a katonai kockázatok mellett gazdasági és szociális problémákkal is számolni kell.
Ukrajna gazdasága súlyosan meggyengült, jelentős részben külföldi támogatásokon alapul, ami az uniós kohéziós források újraelosztását kényszerítené ki. Ez értelemszerűen forráselvonást jelentene a jelenlegi tagállamok – köztük Magyarország – számára, ami különösen érzékenyen érintené a magyar agráriumot, fejlesztéspolitikát és munkaerőpiacot. A szociális dömping és az olcsó munkaerő szabad áramlása további torzulásokat idézne elő a kelet-közép-európai országokban
– magyarázta.
Jogállamisági szempontból is komoly fenntartások merülnek fel. Ukrajna még nem teljesíti azokat a demokratikus és intézményi feltételeket, amelyeket a korábbi csatlakozók esetében következetesen számonkértek. A korrupció, a gyenge igazságszolgáltatás és az intézményi instabilitás nem csupán belső problémák, hanem a teljes uniós rendszer működésére is veszélyt jelentenének.
Nemzetpolitikai szempontból külön aggályos, hogy Ukrajna jelenleg nem biztosítja megfelelő módon a nemzeti kisebbségek – így a kárpátaljai magyarok – nyelvi és kulturális jogait. Az elmúlt évek során több esetben is szűkítették a magyar nyelvű oktatást, és a nemzetiségi közösségek érdekérvényesítő képessége is folyamatosan csökkent – sorolta Lajkó Fanni.
Mindezek fényében világos, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése súlyos geopolitikai és nemzetbiztonsági kérdés. Ennek eldöntése nem lehet Magyar Péterék pártpolitikai kommunikációs trükkje vagy a Brüsszel által elvárt lojalitás kérdése – szögezte le az Alapjogokért Központ elemzője.
Borítókép: A Voks 2025 plakátja (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)
