Már a nyolcvanas években szerettek volna Prága és Szeged mintájára figurás órajátékot elhelyezni valahol Székesfehérváron, s mára valósult meg ez a többeket foglalkoztató terv. Kovács Jenő fehérvári órásmester (és önkormányzati képviselő) alkotta meg és gondoskodik a továbbiakban a szerkezet működtetéséről, amely augusztus 15-étől huszonnégy órán át jelzi az időt. Az órásmester szakmai és városlakói elkötelezettségét már két helyütt dicséri az általa megalkotott instrumentum: a híres virágóra és a fiatalabb Csitáry-kúti harangjáték is az ő jóvoltából gyarapítja a város különlegességeinek sorát. Ezúttal Ecsedi Mária grafikusművésszel álmodták meg és öntötték formába a Kossuth-udvarba elhelyezett szerkezetet Schultz István építészszel, Diós Tibor kovácsmesterrel és Korompai Péter keramikussal közösen.
Nem szó szerint történelemórát szándékoztak alkotni az órával, szögezi le Ecsedi Mária, arra pedig különösképpen törekedtek, hogy a magyar históriák legendateremtő hangulatát erősítsék fel a kompozícióval. Az óra a maga nemében azért is ritkaság, mert huszonnégy órás beosztású, a lap fele világos, másik fele sötét, jelezvén az éjszakát és a nappalt. A Kossuth-udvar műemléki környezetéhez illeszkedő ház egyik falán kapott helyet a figurákat rejtő kerámiaház, Korompai Péter kezemunkája. A háttérben az a csillagtérkép látható, amely Európa fölött feszül s a hónapnevek és az égövi állatjegyek is megtalálhatók a kronométeren. Az óra tizennégy kis harangja negyedóránként üt, óránként üti az egészeket is, ugyanekkor bukkannak ki a kilencven centiméter magas figurák a házikóból. Ecsedi Mária Diós Tibor móri kovácsmester műhelyében mindennapos látogató volt, a grafikus művésznő és a mester közösen alkották meg a színesre festett kovácsoltvas alakokat.
Dicső elődeinkről általában valóságos kép él bennünk, nem utolsósorban a fennmaradt és autentikussá emelkedett ábrázolásoknak köszönhetően. Az egész órakor előbukkanó egyik történelmi páros, Szent István és fia, Szent Imre herceg – a Thuróczi-krónikában megfestett képük alapján ismerhetők föl. A templomi freskókról kedvelt hősünkként üdvözölhetjük a kunnal viaskodó Szent Lászlót a következő órában. Az 1400-as évek kódexeit és szentképeit idézi Szent Erzsébet és Szent Margit megjelenése, a reneszánsz uralkodópáros, Mátyás király és Beatrix ihletője pedig a közismert „szembenézős” esztergomi páros portréjuk volt. A váltakozva kibukkanó mini jeleneteket mindig a harsonás fiú alakja előzi meg, hogy a nézelődők fölkészülhessenek a zenés előadásra.
A költségeket a város önkormányzata, fehérvári cégek, vállalkozók adták össze, a Széchenyi-tervből is kaptak a kivitelezésre. Kovács Jenő a munkáját ajánlotta föl és a szerkezet működtetését vállalta, a városvédő és -szépítő egyesület tagjai aktívan működtek közre, s az alkotók a Fehérvári Művészek Társasága egyesület tagjaiként is jegyzik részvételüket a vélhetően igen népszerűvé váló órajáték megteremtésében.
origo.hu
Óriási fordulat jön a hétvégén az időjárásban
