A Moszkva téri Postapalota

Fővárosunkban már a múlt század elején felmerült az igény egy nagyszabású, a vezérigazgatóságnak is otthont adó központi postaépület létrehozására, amely végül 1924-ben a Buda központjában álló telken, a későbbi Moszkva tér egyik sarkán épült meg. Néhány évvel ezelőtti felújítása óta ismét Buda egyik legreprezentatívabb épületeként díszíti a városrészt.
A Magyar Királyi Posta kezdettől fogva nagy súlyt fektetett szép kivitelű, biztonságot sugárzó létesítményei gyarapítására. A dinamikusan terjeszkedő szolgáltató az első világháborút követően elcsatolt területekkel vesztette el korszerű épületeinek jó részét. Egyre erősödtek a megfelelő igazgatósági épület létesítésére irányuló igények is, de emellett a hírközlés fejlődése is indokolta, hogy új távbeszélő központ létesüljön Budán. Ray Dezső már 1914-ben készített egy tervet, amely a József központ melletti telekre álmodta meg a posta új igazgatósági épületét. Az építkezés a háború miatt nem valósulhatott meg, csupán évek múlva tértek vissza a gondolathoz. A húszas évek elején azonban a Buda központjában fekvő üres telket addigi tulajdonosa, a Zsidó Jótékonysági Egylet eladta. A Magyar Királyi Posta kapva kapott az alkalmon, és megvásárolta majdani budapesti székesfővárosi és kerületi postaigazgatóságai központjának színhelyéül. Az épület tervezésére Hauszmann Alajos, a Postaházak Építési Bizottságának tagja nyilvános pályázatot javasolt, amelyet a száznegyvenhét pályázó közül Sándy Gyula műépítész nyert meg, aki egyúttal felkérést kapott az építkezés irányítására is.

A kivitelezésbe – a háború utáni felerősödő munkanélküliséget enyhítendő – igyekeztek minél több hazai vállalkozót, munkaerőt bevonni. Fontos szempont volt természetesen a takarékosság is, hiszen a munkákat külföldi kölcsönökből végezték. Talán a takarékosságnak tulajdonítható, hogy a kor építészeti divatjának historizáló, erősen magyaros stílusánál sokkal szerényebb, egyszerűbb épület került az akkori Széll Kálmán, a mai Moszkva tér sarkára. Mindössze két képzőművészeti díszítést kapott, az egyik Nádler Róbert angyalos országcímere, a másik pedig Bory Jenő Várfok utcai sarkon elhelyezett földgömbje volt, amelyek a második világháborúban pusztultak el. Az épület részleteinél, így ablakainak, ajtajainak, kilincseinek elkészítésénél is a legegyszerűbb, a luxusnak még a látszatát is elkerülő megoldásokhoz folyamodtak. A kivitelezés két részletben, 1925–26 között készült el, elsőként az országban itt először üzembe helyezett Rotary beszélgetőrendszernek helyet adó épületrész, majd egy év múlva adták át a másikat.
A második világháború idején a legnagyobb hazai postaépületek közül a budai Postapalota szenvedte el a legtöbb kárt. Távbeszélő központja például teljesen elpusztult, de többi épületrésze is használhatatlanná vált. Helyreállítása szakaszosan zajlott, de 1947-re már az egész vezérigazgatóság beköltözhetett, és megkezdhette itt munkáját. Buda egyik legjellegzetesebb épülete, a Postapalota azóta is a közönséget szolgálja. Néhány évvel ezelőtti felújítása óta, amikor többek között belső átalakítást is végeztek benne, ismét eredeti szépségében díszíti a teret.