Árulással vádolja a Nyugatot a volt ukrán miniszterelnök

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök élesen bírálta a Nyugatot, amiért az szerinte aláásta Ukrajna szuverenitását a háború idején. Úgy véli, hogy a nemzetközi ellenőrzés és a NATO-csatlakozás elutasítása végzetes hibák voltak, amelyek hozzájárultak az orosz–ukrán háborúhoz. Timosenko szerint Ukrajna nem bukott állam, és nem fizethet a nyugati támogatásokért a függetlenségével.

Julija Timosenko korábbi ukrán miniszterelnök Fotó: ODD ANDERSEN Forrás: AFP

Timosenko szerint az ilyen nemzetközi felügyelet megfelelő lehetett Afganisztánban, Libériában vagy Sierra Leonéban, de nem Ukrajnában.

Ukrajna nem bukott állam, ahogy a Kreml próbálja beállítani. Mi egy szuverén európai nemzet vagyunk, amely hősiesen ellenáll a teljes körű agressziónak, és Európa értékeit védi fegyverrel a kezében

 – mondta. Júliusban Timosenko támogatta Volodimir Zelenszkij elnök lépéseit a nyugati támogatású NABU és SAPO korrupcióellenes ügynökségek visszaszorítására. Míg Zelenszkij az intézkedést azzal indokolta, hogy az orosz beszivárgás ellen kellett fellépni, Timosenko szerint ez már régóta esedékes lépés volt a nyugati befolyás csökkentésére. Szerinte ugyanis ez a befolyás Ukrajnát „jogfosztott gyarmattá” változtatta. Timosenko és pártja tartózkodott a múlt heti szavazáson, amely visszaállította a függetlenséget ezeknek az ügynökségeknek.

Olekszandr Merezsko, Zelenszkij pártjának képviselője és a parlament külügyi bizottságának elnöke abszurdnak nevezte Timosenko azon állításait, miszerint Ukrajna elveszíti szuverenitását.

A döntés, hogy külföldi szakértőket vonjunk be a tanácsadó testületekbe, nem Ukrajna akarata ellenében született (…) Ukrajna beleegyezett ebbe a döntésbe. A külföldi államok, például az EU-tagállamok pénzügyi támogatást nyújtanak, és garanciákat várnak cserébe, hogy például a bíróválasztási eljárások objektívek legyenek

– mondta Merezsko. Timosenko válaszul azzal vádolta Merezskót, hogy el akarja fedni Zelenszkij kormányának gyengeségét és alkalmatlanságát.

Julija Timosenko ukrán képviselő
Fotó: JOSE JORDAN / AFP

Ukrajna szuverenitással fizet a támogatásért?

Ne mondják nekünk, hogy az ukránok meghalhatnak Európa békéjéért, de alkalmatlanok saját országuk irányítására (…) Nyugati barátainknak nem volt joguk elvárni, hogy történelmünk egyik legnehezebb pillanatában Ukrajna szuverenitással fizesse vissza a segítséget vagy a kölcsönöket

– mondta Timosenko. Kritikusai szerint ezek a megjegyzések szinte szóról szóra megegyeznek Putyin kijelentéseivel, aki azt állítja, hogy a nemzetközi ellenőrzés bizonyítéka annak, hogy Ukrajna nyugati bábállam, amely Oroszország létét fenyegeti. A Kijevben működő Dejure Alapítvány, amely független igazságszolgáltatásért küzdő jogászokból áll, azzal vádolta Timosenkót, hogy nyíltan Moszkva oldalára állt:

A nemzetközi szakértők részvétele valóban független kiválasztási folyamatot biztosít és növeli a közbizalmat az igazságügyi rendszer iránt

 – közölték. Timosenko azonban elutasította azokat a vádakat, hogy ezzel Oroszország malmára hajtja a vizet, és ehelyett azt mondta: a Kreml propagandáját a nyugati lépések táplálják. 

Több sérelme is van az ukrán exminiszterelnöknek

A 2008-as bukaresti NATO-csúcson – Timosenko második miniszterelnöki ciklusa alatt – a szövetség nem adott Ukrajnának tagsági akciótervet, csak annyit közölt, hogy egy későbbi, meg nem határozott időpontban csatlakozhatnak a szövetséghez. Ez a döntés ma már széles körben úgy értékelhető, hogy bátorította Oroszországot abban a hitében, hogy a nyugati országok nem hajlandók konfliktust vállalni Moszkvával Kijev védelméért. Az Egyesült Államok akkor Ukrajnát és Grúziát is be akarta vonni a NATO-tagsági akciótervbe, de Franciaország és Németország ezt ellenezte, attól tartva, hogy ez feldühíti a Kremlt. Ukrajnán belül is volt ellenállás: a csúcs előtti közvélemény-kutatás szerint minden második választó elutasította a NATO-tagságot, míg csak minden negyedik támogatta, a többiek bizonytalanok voltak.

Egy évvel a csúcs után a Gallup-felmérés szerint az ukránok 40 százaléka fenyegetésként tekintett a szövetségre, míg csak 17 százalék vélte úgy, hogy védelmet nyújtana. A többség véleményt sem formált. Timosenko szerint azonban a világos NATO-csatlakozási út hiánya végzetes hiba volt, amely végső soron hozzájárult Oroszország inváziójához.

A mai háborúért – az elvesztett és megtört életekért, az ukrán városok és falvak pusztulásáért, milliók szenvedéséért – azoknak a (nyugati) vezetőknek is felelősségük van, akik a tagsági akcióterv ellen szavaztak

 – mondta. 

A NATO továbbra sem ajánlott Ukrajnának konkrét csatlakozási menetrendet és Donald Trump idén úgy nyilatkozott, hogy megérti Oroszország álláspontját, miszerint a szövetség keleti terjeszkedése fenyegetést jelent nemzetbiztonságára – írja a The Times.

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, Donald Trump Ukrajna kapcsán úgy fogalmazott:

El lehet felejteni a NATO-t. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a konfliktus kirobbant.

A Fehér Házban újságírói kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy a NATO-tagság kérdése kulcsszerepet játszik a békemegállapodás megvitatásában.  

Borítókép: Julija Timosenko korábbi ukrán miniszterelnök (Fotó: AFP)

Trump said that Zelensky will have to make concessions to Putin, and they can forget about joining Nato... "Because that's the reason the whole thing started." pic.twitter.com/ezyLcai1Dx

— Mukhtar (@I_amMukhtar) February 26, 2025